A kísérleti területemül szolgáló földterület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Garadna határában a Hernád-völgyében található 12 hektáros szántóföld szolgált, amely a családi gazdaságunk tulajdonát képzi. A tenyészidőszakban folytatott NDVI maximum és minimum értékei közti különbséget vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a tenyészidőszakban folyamatosan, egyre nagyobb mértékben érzékelhető a különbség a küllőskapált és nem kezelt területrészek között. Arra a következtetésre jutottam, hogy ebben az éveben termésmennyiség szempontjából kimutatható különbségek voltak a küllős kapa javára a kontrollhoz képest. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy a küllős kapálás döntően befolyásolta a kísérletben a termésátlagot, így használata minden évjáratban kifizetődő lehet. További kutatásoka a küllőskapa más kultúrákban való hatásának vizsgálatát javasolnám hasonló adatok kielemzésével.