A gyepi és vizes élőhelyek a Föld jelentős részét meghatározó ökoszisztéma-rendszerek, melyek kiemelt szereppel bírnak a klimatikus és környezteti feltételek stabilizálásában. Azonban ezen élőhelyek humán eredetű átalakítása drasztikus méreteket öltött az elmúlt évtizedekben, elsősorban azok szántóföldi élőhelyekké alakítása szempontjából. A megváltozott ökológiai feltételek csökkentik az ezeken a területeken fészkelő madárfajok túlélési esélyeit, mely esetekben az érintett fajok populációi csökkennek, vagy akár ki is pusztulnak. Emiatt természetvédelmi szempontból fontos célfeladat ezen értékes madárközösségek védelmi lehetőségeinek fejlesztése és biztosítása. Dolgozatomban a Magyarországon kritikusan veszélyeztetett, földön fészkelő madárfaj, a székicsér (Glareola pratincola) fészeksikerét-és túlélését, valamint a fészkelőhely-választásának hátterét befolyásoló egyes ökológiai hatások jelentőségeit vizsgáltam a nagykunsági szántóföldi fészkelő populáció tekintetében. Első esettanulmányunkban azt bizonyítottuk, hogy az extenzíven kezelt szántóföldi élőhelyeken a faj fészeksikere jelentősebb volt mint a kapáskultúrákban, valamint az intenzív fészekvédelmi-s élőhelyfejlesztési tevékenységünk eredményeként a faj fészektúlélési rátája és populációja nőtt a vizsgálati időszakban. Dolgozatom második fejezetében sikerült kimutatni a rizsföldek - mint másodlagos vizes élőhelyek - kulcsszerepét a faj fészkelőhely-választásában. Harmadik esettanulmányunkban sikerült igazolni a faj gyepterületekre való visszatérését egy közel két évtizedes eltűnésük után. Valamint negyedik vizsgálatunk eredményeként vizsgáltuk és bizonyítottuk egy fontos társfészkelő faj, a bíbic (Vanellus vanellus) kulcsszerepét a székicsérek fészkelőhely-választásában. A megszerzett eredményeink alapján végül egy természetvédelmi kezelési javaslatcsomagot állítottam össze, mely tartalmazza a faj szántóföldi fészkelőhelyein tett gyakorlati intézkedések részleteit, valamint a székicsérek szántóföldi és gyepterületi élőhelyeinek fejlesztésének lehetőségeit.

Grassland and wetland habitats constitute extensive and ecologically significant ecosystem complexes worldwide, playing a vital role in the stabilization of climatic and environmental conditions. However, anthropogenic transformation of these habitats has intensified drastically in recent decades, primarily through their conversion into agricultural land. Such alterations in ecological conditions markedly reduce the breeding success and survival prospects of ground-nesting bird species inhabiting these areas, leading to population declines or even local extinctions. Consequently, the development and implementation of effective conservation measures for these vulnerable bird communities is of high importance. In my thesis, I investigated the breeding success, survival, and nest-site selection of the critically endangered Collared Pratincole (Glareola pratincola) within the arable-land breeding population of the Nagykunság region in Hungary, with special attention to key ecological factors influencing these parameters. In the first case study, we demonstrated that nest success was considerably higher in extensively managed agricultural habitats, as fallows and spring-cover crops compared to row-crop fields. Furthermore, as a result of our intensive nest protection and habitat enhancement efforts, both nest survival rates and the population size increased throughout the study period. In the second chapter, we showed the crucial role of paddy fields—functioning as secondary wetland habitats—in shaping the species’ nest-site selection. The third case study provided evidence for the species’ recolonization of grassland habitats after nearly two decades of absence. Finally, in our fourth investigation, we identified the key facilitating role of an important sympatric ground-nesting species, the Northern Lapwing (Vanellus vanellus), in Collared Pratincole nest-site selection. Based on these findings, I developed a conservation management proposal that outlines practical measures for safeguarding nests in agricultural landscapes, along with recommendations for improving breeding habitat quality both in arable fields and grassland environments.