Szakdolgozatom a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés működésének szabályszerűségi vizsgálatára terjedt ki az önkormányzatnál és intézményeinél. A szakdolgozat tárgyában végzett munka során bemutattam a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés jogszabályi alapjait, feladatait, felépítését valamint tanulmányoztam és értékeltem a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és intézményeinek belső ellenőrzési és a belső kontrollrendszerének a működését. A belső kontrollrendszer szabályozottsága keretében megvizsgáltam a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelés, a kontrolltevékenységek, az információ és kommunikáció, valamint a monitoring rendszer szabályozottságát és annak a működését. A belső ellenőrzés szabályozottsága során a szakdolgozati munka keretében tanulmányoztam a belső ellenőrzési tevékenység tervezési munkáját - benne az éves ellenőrzési tervek- valamint a belső ellenőrzési jelentések és az éves összefoglaló jelentések formai és tartalmi követelményeinek a betartását. Megvizsgáltam az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyvét, az abban foglaltak megfeleltek a jogszabályi követelményeknek. A jövőben a belső ellenőrzési vezető továbbra is köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálni, és a – jogszabályok, módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt – szükséges módosításokat átvezetni. Dolgozatomban áttekintettem azt is, hogy az intézményi átszervezés hatására hogyan alakult a Hivatal belső ellenőrzéseinek szabályozása. Külön figyelmet fordítottam a 2011. év ellenőrzéseinek részletes bemutatására, hiszen így jól látható volt, hogy az átalakulással párhuzamosan, a létszám csökkenésével mennyire lecsökkent az ellenőrzések száma is, és milyen nagymértékben változott meg a Hivatal belső ellenőrzési tevékenysége. A jövőben a ténylegesen foglalkoztatott belső ellenőri létszámot az ellenőrzési feladat végrehajtásához elfogadott erőforrás szükséglethez, az éves belső ellenőrzési tervben elfogadott ellenőri napokhoz célszerű igazítani. Összegzésként megállapítható, hogy a kontrollrendszeren belül legmagasabb megfelelőségi szintet véleményem szerint az információs és kommunikációs rendszer érte el. A Hivatal hatékony szabályozást alakított ki ezen a területen, és arra törekszik, hogy a közölt információk megbízhatóak és közérthetőek legyenek. A kontrollkörnyezet területen - amelyet a szervezeti struktúra, a belső szabályozottság és a humánerőforrás kezelés határoz meg – fellelt hiányosságok még jól tolerálhatók voltak, azok nem veszélyeztették a Hivatal megfelelő működését. A belső kontrollrendszer továbbfejlesztése kapcsán leginkább a kockázatkezelési tevékenység színvonalának emelése a legfőbb feladat: folyamatosan működtessék a kockázat-kezelést és végezzenek kockázat-elemzést. Emellett jobban oda kell figyelni a pályázati úton nyújtott támogatások elszámolásainak alaposabb és gyakoribb ellenőrzésére valamint a belső szabályzatok folyamatos aktualizálására. Az ellenőrzések észrevételei alapján megállapítottam, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat belső kontrollrendszerének a kialakítása és működtetése az elmúlt 3 évben alapvetően betöltötte funkcióját, a belső ellenőrzés tevékenysége, szabályozottsága és működése megfelelő volt. Az elmúlt években a belső ellenőrzés nem fogalmazott meg ajánlást büntető-, szabálysértési, kártérítési illetve fegyelmi eljárás megindítására, nem tárt fel olyan mulasztást, amely miatt személyi felelősségre vonást kellett volna kezdeményezni. A jövőre vonatkozóan véleményem szerint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak továbbra is biztosítani kell a belső kontrollrendszerének folyamatos fejlesztését, amelynek elő kell segítenie a vezetői elszámoltathatóság további erősítését. A mérhetőség és a számon-kérhetőség érdekében célszerű lenne a Hivatalon belül az alapvető célok teljesítésének előrehaladását jelző indikátor-rendszer kialakítása, mely tartalmazhatná a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség értékelésére szolgáló mutatókat.