Az elmúlt évtizedek széleskörű vizsgálatainak ellenére sem sikerült az akut súlyos gyulladásos állapotok prototípusában - a szepszisben – olyan biomarkert bevezetni, mely a diagnosztika szerves részévé vált volna. A klasszikus fehérje alapú biomarkerek mellett a „vérkép”automaták ma már olyan korai csontvelői válasz markerek pontos detektálására képesek, melyek potenciális jelöltjei a szepszis diagnosztikájának. Vizsgálatunk célja, hogy erősen szelektált, homogén betegcsoportok segítségével feltérképezzük ezen új vérképparaméterek diagnosztikus potenciálját. 111 szepszisben szenvedő és 40 intermedier rizikójú pulmonalis emboliás beteget vontunk be kontroll csoportként a vizsgálatba. A betegek felvételekor meghatározásra kerültek a klasszikus és a vérkép alapú potenciális biomarkerek. Először a csoportok eredményeit, majd a különböző laborparaméterek diagnosztikus pontosságát (ROC analízis) hasonlítottuk össze. A szepszis és a kontroll csoport között mind a procalcitonin (PCT), IL-6 és Creaktív protein (CRP) szintek, mind a potenciális vérkép paraméterek (leukocyta, vörösvérsejt és vérlemezke dependens változók) tekintetében szignifikáns különbséget találtunk.