Témaválasztásomat nagyban befolyásolta az a tény, hogy ma Magyarországon, a sertéstenyésztés jelentős gondokkal küzd. Okainak megértése érdekében szakirodalmi és saját kutatási vizsgálatokat végeztem. A szakirodalmi áttekintésben érintettem a sertéstenyésztés kialakulásának és történelmének főbb eseményeit a világon és Magyarországon. Hazánk sertéstenyésztésének történelmére kitértem a honfoglalástól napjainkig. Ezután kitértem hazánk sertéstenyésztésének főbb problémáira, versenyképtelenségének okaira. Ezután összefoglaltam az Európai Unió sertéshúsforgalmának belső rendszerét, legnagyobb sertéshús előállítók főbb jellemzőit. A következő fejezetben a fogyasztói magatartás összefüggéseit mutattam be röviden, majd szakirodalmi áttekintésem befejezéséül áttértem a magyar sertéshús fogyasztási szokásokra. Vizsgálatom elvégzése során kérdőíves felmérést végeztem 2010 Márciusában. Egy 20 kérdésből álló kérdőívet állítottam össze, melyek tartalmaztak a megkérdezettekkel kapcsolatos néhány demográfiai kérdést, valamint fogyasztói szokásokkal kapcsolatos kérdéseket. A kérőívek kitöltését Debrecen, néhány környező kisvárosban és faluban végeztem kérdezőbiztosok segítségével. A kérdőíveket 200 fő töltötte ki. Az eredmények kiértékelését különböző statisztikai elemző programmal készítettem, melyekből táblázatokat, kereszttáblázatokat és diagramokat készítettem és ezekből következtetéseket vontam le. Kiértékelésem során megvizsgáltam a különböző kérdések nem szerinti megoszlását is, melyből következtetéseket tudtam levonni a női és férfi fogyasztók sertéshúsfogyasztását illetően. Összességében elmondható, hogy a sertéshús negatív társadalmi megítélése következtében csökkent jelentősége, pedig az egészséges táplálkozás része, hogy változatosan étkezünk és a sertéshúsnak igenis helye van a táplálkozásban.