A helyi önkormányzatok kialakulása Európában szorosan összefügg a kormányok és az államok fejlődésével, új, demokratikus irányok alkalmazásával. A kormányzati szintek közül a helyi önkormányzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz és szerepet játszik a helyi lakosság érdekeinek és véleményeinek képviseletében. Lehetőséget ad a politikai részvételre és a különböző vélemények kifejezésére, ami kulcsszerepet játszik a demokratikus politikai rendszerekben. A helyi önkormányzat tehát nem csupán azért van, hogy a helyi problémákat helyben, a polgárokhoz és magához a problémához közel kezelje, hanem az is feladata, hogy létrehozza és erősítse azt, amit polgári öntudatnak szokás nevezni. E feladata révén a helyi önkormányzat egyben a civil társadalom kulcsfontosságú része is (Wehling 2000a, 59). Nyugat-Európában már nagy múltja van a "liberális demokráciának" a különböző helyi önkormányzati adminisztratív rendszerekkel együtt. A kilencvenes években Kelet-Európa gyors felzárkózással kezdte el pótolni a demokrácia hiányát a Nyugattól átvett vagy saját, újonnan kifejlesztett koncepciókkal.