A gyepek világszerte elterjedt, változatos megjelenésű, magas diverzitású élőhelyek, amelyeken sok esetben valamilyen gazdálkodás folyik. Fenntartásuk sok esetben már elképzelhetetlen az emberi tevékenységek nélkül. A nem megfelelő gazdálkodás az élőhelyek teljes átalakulásához vezethet és az ott élő fajok állományait veszélyeztetheti. A fenntartható gazdálkodás biztosítása érdekében kiemelten fontos, hogy a kezelések hatásmechanizmusát megismerjük. Olyan módszerek kidolgozására és használatára van szükség, amelyek hosszú távon is fenntartják a gyepek életközösségeit. Doktori dolgozatomban arra kerestem a választ, hogyan hatnak a leggyakoribb gyepkezelési módszerek a kezelt területeken élő gerinctelen közösségekre. Kiemelt figyelmet fordítottam a csigákra, amelyek a nedves rétek jellegzetes, de kevésbé kutatott csoportjai közé tartoznak. Csigaközösségeken végzett két, kísérletes vizsgálatom a kaszálás és a szárzúzás hatásainak megismerését célozta meg. Egy harmadik tanulmányban a csigáknál felmerülő, a kutatások eredményét befolyásoló módszertani kérdést vizsgáltam meg. A negyedik tanulmány egy részletes áttekintés, amely elsősorban a Közép-Európára vonatkozó, gerinctelen fajokon végzett gyepkezeléses vizsgálatok eredményeit dolgozza fel. A feldolgozott publikációk alapján összeállítottam, hogy az egyes gazdálkodási módszerek kedvezőtlen hatásainak mérséklésére a tudományos munkák milyen gyakorlati alkalmazások megvalósítását szorgalmazzák. Célom, hogy a tudományos eredmények a területek kezelésén dolgozó gyakorlati szakemberek számára is elérhetőek és közérthetők legyenek.

Grasslands are widespread ecosystems with high biodiversity and varied appearance, often shaped and maintained by different forms of land use. Their preservation in many regions is no longer feasible without human intervention. Inappropriate management practices can lead to the complete transformation of these habitats and pose a threat to the species inhabiting them. Therefore, understanding the mechanisms behind different management methods is of utmost importance to ensure sustainable land use. It is essential to develop and implement management approaches that maintain the ecological integrity of grassland communities in the long term. In my doctoral thesis, I investigated how the most common grassland management practices affect invertebrate communities in managed areas. Particular attention was given to land snails, a characteristic but under-researched invertebrate group of wet meadows. Two experimental studies focused on the effects of mowing and mulching on snail communities. A third study addressed a methodological issue concerning the inclusion of empty shells in malacological research. The fourth study presented a comprehensive literature review of grassland management effects on invertebrates, particularly in Central Europe. Based on the reviewed publications, I compiled practical recommendations promoted by scientific research to mitigate the adverse impacts of specific management techniques. My goal is to make scientific findings accessible and understandable for field practitioners involved in habitat management.