Az informatika-oktatás elsődleges célja, hogy a tantárgy hozzájáruljon a számítógépes gondolkodás hatékony fejlesztéséhez, annak érdekében, hogy a tanulók az információs társadalom aktív tagjává váljanak. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi tankönyvek lehetővé teszik-e ezen tanulói készségek megszerzését? A 2018/2019-es tanév őszi félévében a jelenleg tankönyvjegyzékben szereplő 5–8. osztályos és 9–10. osztályos informatika tankönyvek és azokat teljes sorozatra kiegészítő további könyvek és munkafüzetek elemzését végeztük el. Munkánkat négy tanegységre bontottuk, melyek közül jelen tanulmány a táblázat- és adatkezelés témakörének vizsgálatával kapcsolatos eredményeinket tartalmazza. Kutatásunk elsődleges célja volt, hogy a táblázatkezelés és adatfeldolgozás témakörre fókuszálva megvizsgáljuk, hogy az egyes tankönyvcsaládok tartalma mennyire illeszkedik a kerettantervi elvárásokhoz, illetve, hogy milyen problémamegoldási és gondolkodási megközelítések azonosíthatóak. Az elemzés során egy általunk összeállított számítógépes problémamegoldásra, az informatikai tudástranszferre és tantárgyközi kapcsolatokra fókuszáló szempontsort követtünk. Felhasználtuk továbbá a Debreceni Egyetem egy korábbi reprezentatív felmérését, amelynek célja az általános iskola 7-8. és a középiskola 9-10. évfolyamos tanulóinak számítógépes problémamegoldó készségének vizsgálata. Elemzéseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a tankönyvek csupán a szoftverek felszínes használatára térnek ki: nem fejlesztik a tanulók algoritmizáló, a problémamegoldó készségét, képességét, illetve nem használják ki a tantárgyközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Ezen hiányosságok következtében a vizsgált tankönyvek többsége nemcsak az érettségi vizsgához, hanem a felsőfokú oktatáshoz sem adja meg a megfelelő alapot a tanulóknak.