Szorongás és megküzdési folyamatok az iskolában

Abstract

A kutatás középpontjában az iskolai szorongás és az ehhez kapcsolódó megküzdési mechanizmusok vizsgálata áll. Célom, hogy feltárjam, milyen formában jelenik meg a szorongás a 7.-8. osztályos (14–15 éves) tanulóknál és hogy milyen stratégiákkal próbálják kezelni ezeket a helyzeteket. Kiemelt figyelmet kap két gyakori iskolai szorongásforma, a vizsgaszorongás és a tantárgyi szorongás, amelyek a tanulói teljesítmény, az önértékelés és a pszichés jóllét szempontjából is kulcsfontosságúak. A tanulói énhatékonyság (önmagukba vetett hit a sikeres teljesítésben) szintén fontos szerepet játszik a szorongás mértékének csökkentésében: minél erősebb a tanulók énhatékonyság-érzése, annál jobban tudják kezelni a stresszes helyzeteket.

A vizsgálatot 7.-8. osztályos tanulók körében végeztem (14–15 éves korosztály), akik a serdülőkor azon szakaszában vannak, amikor a tanulmányi elvárások, a középiskolai felvételi és a társas nyomás miatt különösen fokozott a szorongás megjelenésének kockázata. A kutatás további célja, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a tanulók iskolai szorongásának különböző formáit, illetve, hogy milyen összefüggés mutatható ki az énhatékonyság és a szorongás mértéke között. A vizsgálathoz három validált pszichológiai mérőeszközt alkalmaztam:

• A Tantárgyi szorongás kérdőív módosított változata (TTSZ), melynek célja a tanulók tantárgyakhoz kapcsolódó szorongásának feltérképezése (pl. mely tantárgyak okoznak leginkább félelmet, bizonytalanságot). • A Tanulói énhatékonyság skála, melynek célja a tanulók önmagukba vetett hitének, tanulmányi sikerességükkel kapcsolatos önértékelésének vizsgálata, valamint az énhatékonyság és a szorongás közötti kapcsolat feltárása. • Végezetül a Vizsgaszorongás kérdőív (TAI-H skála), mely a vizsgaszorongás kognitív (aggódás) és emocionális (fiziológiai feszültség) komponenseit méri, így alkalmas a tanulók értékelési helyzetekkel kapcsolatos reakcióinak feltérképezésére.

A vizsgálat gyakorlati célkitűzése, hogy hozzájáruljon a tanulói pszichés jóllét fejlesztéséhez és az iskolai prevenciós programok megalapozásához, amelyek támogatják a tanulókat a teljesítménnyel és értékeléssel kapcsolatos stresszhelyzetek kezelésében.