Körültekintve a mai világban, a mezőgazdasági termelés, növekedés és a hozzá kapcsolódó input anyagok előállítása (műtrágya, növényvédőszer) intenzív növekedésben van. Ez a jelenség számos folyamatot idéz elő, amelyek közül negatív tényezőként jelenik meg többek között a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, a tápanyag visszapótlásának egyoldalúsága.

Ezeknek a problémáknak számos utóhatásai lehetnek, ezért célul tűztem ki azt, hogy erre a kérdésre alternatív megoldást találjak. Ennek kapcsán kezdtem el vizsgálni a baromfitrágyából készült trágyapelletek hatásait. Mivel úgy gondolom, hogy ezek a termékek szervesanyag-tartalmuk miatt a talajra pozitív hatással lehetnek mindamellett, hogy a gazdálkodóknak nem kell egyéb speciális munkagépre beruházniuk.

Kísérletemet 2018-ban saját családi gazdaságunkban állítottam be enyhén savanyú, humuszos homoktalajon. Kutatásom folyamán két különböző típusú trágyapellet hatásait hasonlítottam össze a velük (NPK makroelemekkel) egyenértékű műtrágyák hatásaival, kukorica kultúrában. A trágyapellettel és műtrágyával kezelt parcellák felváltva helyezkednek el, amelyek mellett még egy kontroll parcellát is beállítottunk. Kíváncsi voltam a trágyapelletek és műtrágyák hosszú távú hatásaira is, ezért a kísérlet második évében az ismételt kijuttatás mellett utóhatást is vizsgáltunk. A kísérlet három ismétléses rendszere miatt összesen harminc parcellával dolgoztam. A parcellák egy táblán belül helyezkednek el, ahol az alkalmazott agrotechnikai módszerek megegyeznek mind a parcellákon és a táblán használtakkal. A két éves vizsgálat alatt a szárátmérő, levélszélesség, átlagmagasság és termésmennyiség mérése mellett méréseket végeztünk a növények tápanyag koncentrációjának vonatkozásában. Továbbá vizsgáltuk a talaj főbb tápanyag és mikroelem tartalmának növények számára felvehető mennyiségét. A kutatás ideje alatt az időjárási tényezők mérését is fontosnak tartottam, mert erősen befolyásolták az eredményeimet.