Magyarország is elfogadta az OECD által kidolgozott, globális minimumadóra (GloBE) vonatkozó javaslatot, amely a tervek szerint 2023-tól a nagyobb multinacionális vállalatok nyereségének közteherviselésére fog vonatkozni. A keretrendszert Párizsban aláíró 136 ország célja az egységes (minimum) 15%-os (hazánk tekintetében társasági, iparűzési és egyéb, a vállalkozási nyereséget érintő) adó bevezetése azon cégek vonatkozásában (pl.: Facebook, Google, Microsoft, Apple), amelyek elérik a 750 milliós csoportszintű árbevételt. A támogatók kezdettől fogva a fiskális szempontokra fókuszáltak (az adók bevételtermelő képességére), míg az ellenzők (pl.: Magyarország) a hosszabb távú növekedést (pl.: alacsony adómérték befektetést ösztönző szerepét) tartották fontosnak. A keretekre vonatkozó konszenzus létrejött, a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, azonban már most látszanak a javaslat előnyei és hátrányai. Szakdolgozatom egyik legfőbb célkitűzése, hogy ezeket az előnyöket és hátrányokat bemutassam, leginkább Magyarországra és Írországra, a két legfőbb ellenzőre fúkuszálva. Dolgozatomban nem törekszem a gazdasági versenyképességet elősegítő kormányzati intézkedések és intézmények komplex megvilágítására, hanem a globális minimumadó Európai Unió (továbbiakban: EU vagy Unió) szemszögéből történő interdiszciplináris megközelítését tűztem ki célul.