Dolgozatom középpontjában a gümıkór szerepel. A gümıkór az emberiség egyik legrégebben ismert betegsége. Miután a tudomány feltárta a betegség kórokozóit, kiderült,hogy több baktérium faj is képes gümıkóros elváltozásokat elıidézni mind az emberben,mind az ember körül élı állatfajokban. Ezen kívül a tudomány fejlıdésével az is nyílván valóvá vált, hogy az egyes fajok megbetegedését okozó kórokozók sokszor széles gazdaspektrummal rendelkeznek, és nem csak egy fajt betegíthetnek meg. A gümıkór elleni védekezés már nem csak humán egészségügyi- vagy állategészségügyi probléma lett, hanem a két terület szakembereinek közös feladatává vált.Dolgozatomban, egy 2007-ben kitört járvánnyal és az azzal kapcsolatban elvégzett vizsgálatokkal foglalkoztam. Ebben az esetben a kuriózumot az adta, hogy nem szarvasmarha állományban, hanem egy nagylétszámú sertéstelepen tört ki. A járványt itt is a Mycobacterium caprae okozta. A járvány rávilágított arra a tényre, hogy a sertés mennyire fogékony a szarvasmarha kórokozójaként ismert baktériumra. A nagylétszámú sertéstelepen elvégzett vizsgálatok nagyszerően modellezték azt, hogy a kórokozó behurcolása egy zárt állattartó helyre, amely lehet egy vadaskert is, milyen károkat tud okozni.