Dolgozatom témája a vezető állású munkavállalók foglalkoztatási kérdései. A témaválasztás nem volt kérdéses számomra, hiszen már munkajogi tanulmányaim során a vezető állásúakkal kapcsolatos ismeretek elsajátításakor nagy érdeklődéssel olvastam e témához kapcsolódó folyóiratokat, publikációkat. Minél több információval rendelkeztem, annál jobban érdekelt a menedzserek világa. Úgy gondolom, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a menedzserszerződések és ezen aktualitásból kiindulva véleményem szerint a lehető legnagyobb mértékben igyekezni kell a magyar jogviszonyokhoz képest megfelelő szabályok megalkotására. Kutatásom és egyben dolgozatom célja a hazai vállalatoknál megfigyelhető vezető- és nem vezető állású munkavállalói motiváció megismerése, végső soron saját konklúzióim összegzése a hatékony vezetési stílust illetően. Dolgozatomat a vezető állásúak foglalkoztatásának munkajogi és emberi erőforrás gazdálkodási aspektusaira építem. Álláspontom szerint, amikor vezetőről, alkalmazottról, vezető-beosztott kapcsolatról, vezetési stílusról, vagy elméletekről beszélünk, szükségszerű a motiváció kérdésével foglalkoznunk. Ez a megállapításom volt a kiindulópont a dolgozat megírásakor. A vezető állásúakra vonatkozó speciális szabályozást kívántam ötvözni a motiváció igen komplex rendszerével. Dolgozatomban a vezető fogalmának kialakulásától a motiváció napjainkban alkalmazott különböző eszközeihez jutottam el. Fontosnak tartom a téma feldolgozása során az elméleti alapok, történeti fejlődés ismertetését, hiszen a munkajogi szabályok kialakulása, változása nagymértékben befolyásolta a mai értelemben vett vezető állású munkavállalók jogi helyzetének megítélését. Éppen ezért a dolgozatomat a vonatkozó történeti áttekintéssel indítom, a fogalom kialakulásának lépcsőfokait mutatom be az egyes jogi rendelkezések változásainak segítségével. Úgy vélem, hogy a gyakorlatban alkalmazott szabályok mellett az egyes elméleti megközelítések sem elhanyagolhatók, hiszen az elmélet és gyakorlat szoros összefüggésben van egymással és kölcsönösen alkalmazzák a másik által kidolgozott elveket. Így a vezető állású munkavállaló fogalmát érintő különböző elméleti aspektusok is helyet kaptak dolgozatomban.   Ezt követően a vezetéstudományban ismeretes elméletek közül kiemelem azokat, melyek véleményem szerint a téma feldolgozása kapcsán relevanciával bírnak. A különböző kutatók elméletei után kitérek a vezetés funkcióira és az azzal összefüggő elméleti megközelítésekre, melyek a vezetés, mint jelenség alapjait adják. Mindezek után részletezem a vezető állásúakra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat, melyek szerves részét képezik szakdolgozatomnak. Kutatásom során próbálok rávilágítani arra, hogy a vezetőkre vonatkozó fent említett munkajogi szabályok nem elegendőek a hatékony vezetéshez, azok szükségképpen kiegészítendőek a motiváció eszközeivel. Következésképpen a dolgozatomat a motiváció alapvető elméleti megoldásaival, valamint gyakorlati eszközök, ösztönzők ismertetésével folytatom. Véleményem szerint fontos, hogy ne csak elméletek segítségével dolgozzunk fel egy témát, hanem a gyakorlati megjelenési formákat is vegyük figyelembe, hiszen ekkor lesz a végső eredmény igazán hiteles és naprakész. Ezen álláspontom alátámasztására az általam –vezető- és nem vezető állású munkavállalókkal- kitöltetett kérdőívek értékelése kapcsán tett megállapításaimat részletezem, melyek olykor alátámasztják, esetenként megcáfolják az elmélet által kidolgozott módszereket, eredményeket. A befejezésem keretein belül összegzem a témában végzett kutatásom eredményeit és az általam levont konzekvenciákat.