Dolgozatomban a nyíregyházi Sóstói-erdő ritka vadgyümölcs fajait vizsgáltam társulástani szempontból. A felvételek tárgyát a vadalma és vadkörte fajok 5 m-es körzetében meghatározott fás-, és lágyszárú növények képezték. Az elkészített felvételek alapján értékeltem a területek lombkorona, cserje és gyepszintjében előforduló fajokat. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált fajok főleg elöregedett állományrészekben vannak jelen. Érdekes módon a két faj több tulajdonságban is különbözik egymástól, ennek ellenére az őket körülvevő növényzet nagymértékben hasonló. Mindkét csoport esetében a legnagyobb számban a tájidegen és a honos gyomfajok fordultak elő. Ezen fajok jelenléte nem kívánatos, hiszen káros hatással vannak az őshonos növényzetre, valamint csökkenthetik az erdő biodiverzitását. Megállapítható hogy a két faj igen hasonló társulástani környezetben fordul elő az erdőkben. Zömében tágtűrésű fajok vannak jelen az állományban. Specialisták csak csekély számban találhatók meg. Mindkét csoport esetében elmondható, hogy a növényzet félüde, üde termőhelyeket jelöl, valamint az egyes vegetációs szinteket összehasonlítva az egyes szintek növényzetének borítási százalékai csupán kis mértékű eltérést mutatnak. Az erdő legnagyobb problémája az idős tölgyes állományok leromlása, valamint talán még ennél is nagyobb gondot jelent az inváziós tájidegen, és a honos gyomfajok tömeges jelenléte. A gyepszintet átlagosan 40%-ban uralják ezek a fajok. A jelenlegi természetességi állapot fenntartása, még inkább a javítása a megváltozott természeti viszonyok, a gazdasági kényszerek, az erdővel szemben támasztott különféle elvárások miatt speciális és egyáltalán nem egyszerű feladat elé állítja az érintetteket.