A kutatásom során a tipikus és atipikus fejlődésű gyermeket nevelő szülők gyermekneveléssel és fejlődéssel kapcsolatos információkeresési szokásait vizsgálom, továbbá ezen információszerzési szokások összefüggését nézem a szülői mentális jóllét egyes aspektusaival. Kiemelten foglalkozom a szülői szorongással, hogyan jelenik meg, van-e hatása az információszerzésre, továbbá azt vizsgálom, hogy milyen együtt járást mutat az én-hatékonysággal és a rezilienciával, amely egy hatékony megküzdést jelent az egyén számára a stresszes helyzetek és krízisek idején. Választásom azért esett az 1-6 év közötti korosztály szüleire, mert az elmúlt évtizedek kutatásai is bizonyították, hogy az idegrendszeri fejlődés legdinamikusabb és egyben legérzékenyebb periódusa a kora gyermekkor időszak. A vizsgált mintámba beletartoznak olyan szülők is, akik Sajátos nevelési igényű (SNI) vagy Beilleszkedési-, Tanulási-, és Magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyermeket nevelnek. A vizsgálatomban három kérdőívet használtam, a Spielberg Vonássszorongás skálát (State-Trait Anxiety Inventory, H.STAI F. X-2), az Észlelt Szülői Kompetencia kérdőívet (Parenting Sense of Competence Scale, PSOC), és a Szülői reziliencia kérdőívet (Parenting Resilience Elements Questionnaire, PREQ-H).