Dolgozatomat tehát a hazai tátorjános területek természetvédelmi helyzetének bemutatása, a faj múltjának és jelenének társadalmi ismertsége, és az élőhelyek ökológiai adottságainak vizsgálata alapján készítettem el. A tátorján botanikai bemutatásán túl a növény elnevezésének és táplálékként való fogyasztásának történetét is fontosnak tartottam a későbbi fejezetben ismertetni, mivel ezek a legkorábbi dokumentációk a növény múltjának megismeréséhez. Ezt követően felsoroltam hazánk flórakutatásakor felfedezett, és később végleg eltűnt tátorján termőhelyeket. Majd a jelenleg meglévő tátorjánosok természetvédelmi kezelése során tapasztalható hiányosságokat tártam fel, melyek megszüntetését javaslataim szerint, csak a lakosság és a „Zöld” szervezetek aktív együttműködése révén tudná a hivatásos természetvédelem kivitelezni.