A világ egyik legnagyobb írója gazdag főnemesi családból származott. Már ifjúkorában elhatározta, hogy másképp fog élni, mint osztályának képviselői. Nyelveket, majd jogot tanult. 1847-ben otthagyta az egyetemet és családi birtokára vonult vissza, hogy a parasztok jótevője és nevelője legyen. Kudarcok és csalódások után Pétervárra költözött, ahol könnyelmű, fényűző életmódot folytatott, majd - adósságai miatt - a Kaukázusba menekült. Belépett a hadseregbe, részt vett a krími háborúban. 1854-ben érkezett a szorongatott városba, majd 1855 áprilisától az ostrom végéig ütegével az egyik legveszélyesebb pont védői között harcolt. Ezekről az élményeiről szól a kötet két elbeszélése.