Szájüregi laphámrákok vizsgálata az észak-kelet magyarországi régióban

Abstract

Retrospektív klinikai vizsgálat során először mértünk fel egy nagy létszámú ajak- és szájüregi laphámrákos populációt Észak-kelet Magyarországon.

Szignifikáns korrelációt találtunk a daganat mérete, a regionális nyirokcsomó áttét illetve a klinikai stádium és a túlélési idő között. A klinikai stádium a legerősebb prognosztikai faktor, az egyre magasabb stádiumokhoz, egyre rövidebb túlélés társul.

Elsőkként mutattuk ki, hogy a 45 évesnél fiatalabb korosztálynál, ahol a nemzetközi trendnél magasabb a szájüregi daganatok prevalenciája, szignifikánsan több az előrehaladott klinikai stádiumú, metasztatizáló daganat, rövidebb a túlélés.

Az ajak- és szájüregi rákok kialakulásában, régiónkban a dohányzás és az alkoholfogyasztás a legnagyobb jelentőségű kockázati tényező. Előfordulásuk szignifikánsan gyakoribb a 45 év alatti korosztályban.

Elsőkként állapítottuk meg, hogy Észak-kelet Magyarországon az életforma (lakóhely) nem tekinthető kockázati tényezőnek az ajak- és szájüregi laphámrákok etiológiájában.

Elsőkként mértük fel az észak-kelet magyarországi régióban a magas rizikójú HPV típusok előfordulási gyakoriságát szájüregi laphámrákokban.

Hazai beteganyag alapján elsőkként állapítottuk meg, hogy a magas rizikójú HPV DNS jelenléte az orális laphámrákok többségében egészségtelen életmódra vagy genetikai instabilitásra utal, nem tekinthető specifikus, független és erős kockázati tényezőnek.

Elsők között igazoltuk, hogy ajak- és szájüregi laphámrákok esetén az immunhisztokémiai módszerekkel detektálható p21WAF1/CIP1 fehérje expresszió prognosztikus értékű. A p21WAF1/CIP1 immunpozitivitás fokozott sejtproliferációra, nagyobb és metasztatizáló tumorokra, ezáltal rosszabb prognózisra utal.