Dolgozatom tárgya a jezsuita Landovics István 1689-ben kiadott, Novus succursus, az az uj segétség című, kétkötetes beszédgyűjteménye, célja pedig a harag antik és keresztény hagyományokba ágyazott értelmezéseinek vizsgálata. A dolgozat első részében az indulat egyes bölcseleti, orvoslási és szónoklati elméleteit, második részében Landovics István életét, munkásságát, valamint a kutatástörténetet ismertetem. Végül a harmadik részben a harag prédikációkbeli fogalmát, jeleit és kezelését, továbbá a Landovics alkalmazta patetikus figurákat elemzem. Landovics beszédeit Pázmány Péter, Káldi György és Illyés István szövegeivel is párhuzamba állítom. A harag jelenségéhez kapcsolódó, több évszázados hagyomány érzékeltetéséhez gyűjteményes segédletekkel való egyezésekre szintén utalok.