Dolgozatomban három féle kukorica fajtának a SPAD értékét vizsgáltam a Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Telepén. A termesztés során tanulmányoztam az öntözés, a műtrágyázás, három különféle művelési mód (sávos, lazított, őszi szántás), valamint a fenológiai fázisok hatását a kukorica relatív klorofill értékére. A SPAD érték az egyik módja annak, hogy mérjük a növény leveleinek klorofill-tartalmát. A klorofill a növény fotoszintetikus folyamatainak egyik legfontosabb összetevője. Az SPAD érték a növény levelein található klorofill mennyiségét jelzi, és így arra utal, hogy mennyire hatékonyan működik a növény fotoszintézise. Az öntözés nagy hatással van a kukorica növekedésére és termésére. Ha a növény nem kap elegendő vizet, akkor a terméshozam jelentősen csökkenhet, és a növényi fejlődés is elmaradhat. Ha a növény túl sok vizet kap, az is káros lehet, mivel a gyökerek oxigénhiányos körülmények között fejlődnek, ami csökkentheti a terméshozamot, és a növényi betegségek kialakulásának is elősegítheti.