Dolgozatomban a családon belüli erőszak témáját dolgoztam fel, elsősorban anyagi jogi szemszögből vizsgálva a problémát. A családon belüli erőszak fogalmának és sajátos természetének ismertetése után (foglom-használat problémái; a feleségbántalmazás fajtái és folyamatjellege; a „bántalmazott feleség szindróma”; „a folyamat ciklikussága”; tanult tehetetlenség) a feleségbántalmazás elleni jogi védelem sajátosságait fejtettem ki a hatályos normarendszer alapján. Ezen belül részleteztem az erőszak különféle megnyilvánulási formáit: lelki bántalmazás, szexuális bántalmazás, illetve fizikai erőszak. A lelki bántalmazással kapcsolatban foglalkoztam a mozgásszabadság korlátozásával; a gúnyolás, sértegetés és a megalázás nem szóbeli formáival; a tárgyak rongálásával, állatok bántalmazásával; a fenyegetéssel, kényszerítéssel; illetve a pénzügyi abúzussal. A szexuális bántalmazás témaköre részletezi a nemi erőszakot a házasságban, az erőszakos közösülés tényállását az 1997-es reformot követően, a szexuális bántalmazás egyéb a jog által minősített formáit, illetve az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak tényállásának kapcsolatát. A fizikai erőszak terén kitértem az eszközhasználat kérdésére illetve a testi sértés és az emberölés bűncselekmények elhatárolására. Részleteztem a kérdéssel kapcsolatban a magánindítvány és a folytatólagosság problémáját. Ismertettem az erőszakkal kapcsolatban a rendőrség szemléletváltását, ezen belül kezdeti közömbösségüket, kötelezettségeiket, majd az új szemléletet illetve szakmai protokollt. Megvizsgáltam a feleségbántalmazás hatályos büntetőjogi szabályozásának a hiányosságait, joghézagait, ismertettem a szerintem kívánatos szabályozást. Ezen belül kitérek a jogos védelem problematikájára, megvizsgálom a Btk-ban rejlő módosítási lehetőségeket, foglalkozom új jogszabályok és tényállások megalkotásának kérdésével, illetve írok a fenyegető zaklatásról. Ezután dolgozatomban rátérek a külföldi szabályozásra. A külföldi kitekintés során megvizsgálom a nők elleni családon belüli erőszakkal szembeni nemzetközi fellépés fejlődéstörténetét, illetve a magyar jogalkotás és jogalkalmazás számára különös jelentőséggel bíró ENSZ dokumentumokat (CEDAW Egyezmény; Pekingi Nyilatkozat). Végezetül foglalkozom a változtatás szükségességének hazai felismerésével, itt kapott helyet dolgozatomban a távoltartás intézménye (távoltartó rendelkezés, távoltartó határozat), valamint ennek alternatívája a jelenlegi Btk-ban.