A látásromlást és a szemészeti vizsgálaton való részvételt meghatározó tényezők vizsgálata diabetes mellitusban szenvedő betegek körében az Európai Unió országaiban

Abstract

Bevezetés: A népesség növekedése és elöregedése világszerte növekvő számban vezet mérsékelt vagy súlyosabb fokú látáskárosodáshoz. A WHO adatai szerint napjainkban 1,1 milliárd személy él a látáskárosodás valamely formájával. A diabetes mellitus a vakság egyik fő oka az 50 év felettiek körében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a DM betegek szemészeti állapotának felmérése, valamint a látásromlással és a szemészeti vizsgálaton való részvétellel összefüggő tényezők feltárása volt az 50 év feletti felnőttek körében az Európai Unió tagállamaiban. Módszerek: Adataink forrása a SHARE (Survey of Health, Aging and Retirement in Europe) nemzetközi panel kutatás 2019/2020-as évben végzett felmérése volt. A vizsgálati mintát az EU 25 országából származó, 50 éves és annál idősebb résztvevők alkották. A demográfiai, szocioökonómiai, egészségmagatartással és egészségi állapottal kapcsolatos változók és a látáscsökkenés, illetve szemvizsgálaton való megjelenés közötti összefüggés vizsgálata többváltozós logisztikus regressziós elemzéssel történt. Eredmények: A vizsgált populációban a diabetes mellitus gyakorisága 14,9% (N=6444) volt. A DM betegek 28,3%-nál fordult elő látásromlás, míg az elmúlt két évben a résztvevők 61,8%-a vett részt szemészeti vizsgálaton. A látásromlással pozitív összefüggést mutatott az idősebb életkor (Esélyhányados (EH)=1,03; p<0,001) és a női nem (EH=1,25; p=0,002), ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel (EH=0,77; p=0,015), a magasabb jövedelmi státusszal (EH=0,79; p=0,017) és a városi lakóhellyel (EH=0,82; p=0,004) inverz összefüggést találtunk. Az életmóddal kapcsolatos tényezők közül egyedül a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetén találtunk szignifikáns összefüggés. A szemészeti vizsgálaton való megjelenés valószínűségét szignifikánsan növelte a női nem (EH=1,13; p=0,046), a felsőfokú iskolai végzettség (EH=1,22; p=0,032), és a városi lakóhely (EH=1,21; p=0,002). A gyakoribb zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve a korábbi dohányzás (EH=1,15; p=0,042) szintén pozitív összefüggést mutatott a vizsgálaton való megjelenéssel. Következtetés: Eredményeink alapján a szocioökonómiai tényezők és egyes egészségmagatartási szokások a szemészeti állapot független meghatározóinak tekinthetők. A 2-es típusú cukorbetegek körében kiemelten fontos ezen tényezők figyelemmel kísérése a súlyosabb szemészeti szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében.