Dolgozatomban a villainess manhwák főszereplőit vizsgálom négy esettanulmányon keresztül, melyek négy villainess-típust mutatnak be. Szemiotikai elemzéssel összehasonlítom a főgonosznő és a vele szemben álló főhősnő megjelenését és a romantikus partnerek kinézetét, valamint a karakterek közötti kapcsolati hálót és hierarchiát. Ez segít megérteni a villainess helyzetét a saját közegében, az ő megítélését és az általa birtokolt hatalmat, befolyást. A dolgozat célja a dél-koreai képregényiparban megfigyelhető főgonosznő-trend megismerése és az újnak ható főszereplő-alak összehasonlítása a korábbi romantikus történetek, köztük a tündérmesék normáira épülő képregények és randijátékok protagonistáival. A villainess-történetek elkerülhetetlenek a távol-keleti kultúrtermékek fogyasztói számára, de vajon miben térnek el az újhullámos romantikus történetek a hagyományos elbeszélésektől? Miként válik a villainess a modern hősnővé?