Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak a húszas évek Szovjet-Oroszországában készült három kisregénye, az Ördögösdi, a Kutyaszív, valamint a Végzetes tojások a bulgakovi groteszk-komikum, illetve a fantasztikum hagyományának alapszövegei. Stílusukban megelőlegezik a szerző fő művének is tekintett Mester és Margarita című regényt. Mindhárom kisregényben a humor, a szatíra és a szarkazmus erejével festi meg a tömegembert, az ostobaságot s a hatalmi játszadozásokat. Bulgakov nem menekülhetett korának cenzúrájától: szatirikus-kritikus hangú elbeszélései miatt 1928-tól nem publikálhatott. Egy Sztálinhoz írt bátor levele miatt ugyan álláshoz jutott a moszkvai Művész Színházban, de továbbra sem tett le arról, hogy irodalmi munkásságának középpontjába ne a művész és a hatalom viszonya, összeütközésük, s mögöttük a gondolatnak és az írás szabadságának, a lelkiismeretnek s az értelmiségi lét felelősségvállalásának kérdése kerüljön. Bulgakov nem menekülhetett korának cenzúrájától: szatirikus-kritikus hangú elbeszélései miatt 1928-tól nem publikálhatott. Egy Sztálinhoz írt bátor levele miatt ugyan álláshoz jutott a moszkvai Művész Színházban, de továbbra sem tett le arról, hogy irodalmi munkásságának középpontjába ne a művész és a hatalom viszonya, összeütközésük, s mögöttük a gondolatnak és az írás szabadságának, a lelkiismeretnek s az értelmiségi lét felelősségvállalásának kérdése kerüljön.