Az energiakrízis hatása a variancia és Gini alapon optimalizált porfólióstruktúrákra

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A 2020-as években lezajló válsághelyzetek sosem látott hirtelenséggel rengették meg a részvénypiacot Magyarország és az egész világ tekintetében. A COVID-19 járványhelyzet és az orosz-ukrán háború kitörését követő árfolyamzuhanások jelentős nehézségeket okoztak mind a részvénytársaságok, mind a részvénytulajdonosok számára, visszavetve ezzel a Budapesti Értéktőzsde, illetve világ valamennyi tőzsdéjének forgalmát. Dolgozatom során ezen válsághelyzetek hatásait vizsgáltam meg a magyarországi részvénypiacra kiélezve, melyet a BUX kosár négy legnagyobb részvényének (MOL, OTP, Richter, Magyar Telekom), illetve az ALTEO részvényeinek elemzésén keresztül végeztem el. Vizsgálatomat az öt részvényt érintő világ- és belgazdasági események elemzésével és értékelésével kezdtem el, majd az ezekből levont következtetéseket különböző általam számított mutatók és modellek segítségével támasztottam alá. Az adatgyűjtést követően elsőként a HPR mutató és az árfolyamváltozások százalékos értékeinek meghatározására kerítettem sort, amit a havi árfolyamváltozások kvartilis értékeiből képzett boxplot ábrával egészítettem ki, melyek együttes felhasználásával konzekvens megállapításokat tehetettem a részvények teljesítménye és kockázata szempontjából. Ezt követően számba vettem fontosabb részvénymutatókat (EPS, P/E, PEG) és ezek alapján lényeges következtetéseket vontam le a részvények értékelésével kapcsolatban. A vállalatok növekedési rátáinak, elvárt hozamainak és piaci kockázatainak segítségével meghatároztam a részvények Jensen-alfa értékét, mellyel megállapítottam a részvények felül-, illetve alulértékeltségét. A vizsgálat utolsó lépéseként kívántam meghatározni, hogy egy, az előbbi 5 részvényből összeállított portfólió variancia és Gini-index alapon optimalizált struktúrájára milyen hatást gyakoroltak a 2020-2023 közötti időszak turbulens válságjelenségei, kiemelten az energiaárak inflációjára. Mivel mindkét metódus bár eltérő mértékben, de az energiaválság hatására ugyanazon, energetikában érdekelt társaság részvényeinek portfólióban betöltött súlyát növelte meg szignifikánsan az egységnyi elvárt hozam elérése érdekében minimálisan vállalni szükséges kockázathoz, így kijelenthetem, hogy a diverzifikált portfólió összetételének változása visszatükrözte az általam is részletezett makrogazdasági körülmények részvénypiacra gyakorolt hatásait.

Leírás
Kulcsszavak
részvény, portfólió, optimalizálás, energiaválság
Forrás