Szakdolgozatom témájául a tanúkihallgatást – ezen belül a tizennégy éven aluli tanúk kihallgatását a büntetőeljárásban – választottam. A témaválasztásomhoz hozzájárult, hogy tanulmányaim, kutatásaim során a legjobban a büntetőeljárási szakirány ragadott magával. A kérdéskörrel foglalkozó értekezések tanulmányozásakor egyre több kérdés vetődött fel bennem a tizennégy éven aluli gyermekek kihallgatásával kapcsolatosan. Meglátásom szerint a gyermekkorú meghallgatása, bevonása a büntetőeljárás szigorú rendjébe magas szintű felkészültséget, körültekintést, érzékenységet kíván meg az eljárás résztvevőitől és speciális jogi védelmet kell biztosítani az események sodrásába kerülő, traumatizált gyermekek részére. Vajon megvalósul-e/megvalósítható-e a kihallgatás során a gyermek mindenekfelett álló érdeke? Dolgozatom első részében kitérek a bizonyítási eljárásban résztvevő tanú fogalmának meghatározására, a tanúkihallgatási eljárás szabályaira. Ezt követően hosszabban foglalkozom a tizennégy éven aluli gyermekek kihallgatásának szabályairól, körülményeiről. Dolgozatom további részében kísérletet teszek a gyermeki emlékezet, visszaidézési képesség sajátosságainak meghatározására, majd kitérek a magyarországi gyermekbarát igazságszolgáltatás kialakulásának állomásaira, illetve annak legfőbb jellemvonásaira. Bevezetőmben a témafelvetést szeretném a következőkkel zárni: választ kívánok kapni arra, hogyan valósul meg a tanúkihallgatás eljárásban a gyermekek speciális védelme, mindenekfelett álló érdeke.