Szénhidrogén szennyezések kockázatfelmérésének módszertani fejlesztése

Abstract

A földtani közegeket és/vagy felszín alatti vizeket ért szénhidrogén-szennyezések a legtöbb esetben műszaki beavatkozásokat igényelnek. A beavatkozásokkal elérendő célállapotot (vagyis azt a szennyezettségi szintet, melyre az érintett közeget meg kell tisztítani) a tényfeltárást követő kockázatfelmérés eredménye határozza meg. Az úgynevezett mennyiségi kockázatfelmérés összetett feladatot jelent, melynek nincs kidolgozott általános érvényű módszere. A kockázat meghatározásához nemcsak a szennyezés terjedésének várható tér- és időbeli dinamikájára kell választ kapni, de fel kell tárni az emberi egészséget veszélyeztető expozíciós utakat is. A felszín alatti vizek elszennyezése esetében ehhez meg kell állapítani a vízkivételi helyek veszélyeztetettségét és az érintett receptorok kitettségét. A dolgozat egy olyan módszer lépéseit mutatja be, mellyel a kármentesítési határértékek kvantitatív módon meghatározhatók. A módszer magában foglalja a szennyezés mennyiségének meghatározását, a szennyezett területek vertikális és horizontális lehatárolását, a szennyezésterjedés tér- és időbeli előrejelzését, valamint a humántoxikológiai kockázat becslését. Az elérendő (kívánatos) szennyezettségi célállapot meghatározását – a kockázati szintek minimalizálásából kiindulva – inverz úton végeztük. Az összeállított módszertan alkalmas arra, hogy a már bekövetkezett szennyezések környezeti kockázatát objektív módon lehessen megítélni, mellyel a műszaki beavatkozások technológiai paraméterei is pontosíthatók.