Gróf Batthyány Lajosnak, az első független, felelős magyar miniszterelnöknek 1848 nyarán hatalmas munkát kellett elvégeznie. Nem "csupán" Magyarország teljes politikai és társadalmi rendszerének gyökeres átalakítása hárult rá, de a hivatalba lépése utáni hetekben már egy előre nem látott feladat is tevékenységének homlokterébe került, a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezése. A hadügyminiszterrel, Mászáros Lázár tábornokkal együtt nagy erőfeszítéseket tett az idegen kiegészítésű csapatok kicserélésére magyar állományú ezredekre, zászlóaljakra. Közben május 15-én "rejtett" hadseregszervezéshez adta nevét, amikor is a minisztertanács döntött tíz gyalogzászlóalj és egy tüzérüteg szervezéséről, a nemzetőröket tábori szolgálatra vezényelte, és többek között felhívást intézett a székelyekhez, amit küldöttség vitt Székeylföldre, melynek eredményeként nyáron valóban megérkezett a délvidéki táborba két székely gyalog határőrzászlóalj és egy székely határőr huszárosztály. A székelyek segítségül hívását az 1948-as események során rosszul sikerült kísérletnek is nevezhetnénk, de mindez legkevésbé a határőrökön múlott. Ők jöttek, amikor hívták őket, de amikor úgy érezték, hogy Székelyföldön is szükség van rájuk, siettek haza. Az ütközetekben sem volt sok szerencséjük, de ez is inkább a vezetőik számlájára írható. A schwechati csata mannswörthi ütközetében Guyon Rihárd őrnagy irányítása alatt kitűnően helytálltak. A kötet tanulmányai a székely határőrök segítségül hívásáról, ennek Székelyföldi eseményeit és visszhangját. Illetve az anyaországba kivonult csapatok tevékenységét mutatja be. A tanulmányokat forrásválogatás egészíti ki. A kötet tanulmányai a székely határőrök segítségül hívásáról, ennek Székelyföldi eseményeit és visszhangját. Illetve az anyaországba kivonult csapatok tevékenységét mutatja be. A tanulmányokat forrásválogatás egészíti ki.