Napjaink egyik legnagyobb gazdasági hatalma, az Európai Unió egységes valutája az euró. Az Európai Unió tagjaként minden országnak be kell vezetnie a közös valutát, de a közös valuta bevezetésének feltétele a maastrichti kritériumok teljesítése. Szakdolgozatomban ennek megfelelően az euró bevezetésének előnyeit, hátrányait, a bevezetés stratégiáit és időzítését vizsgálom. Megvizsgálom továbbá, hogy a maastrichti feltételek milyen eszközökkel teljesíthetőek, továbbá, hogy mikor érdemes belépni és milyen stratégiát érdemes alkalmaznia egy tagállamnak a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépéskor, illetve hogy előnyére válik-e az Európai Uniónak vagy a tagállamoknak a közös valuta használata. A GMU-hoz való csatlakozáshoz teljesítendő feltételek az újonnan csatlakozott országok számára nem teljesíthetetlenek, mint ahogy azt Szlovákia példáján láthatjuk majd. Az Európai Uniós és GMU tagság rengeteg előnnyel jár a tagországok számára, ha a feltételeket stabil gazdaságpolitika mellett valósítják meg. 2009-ben Szlovákiában bevezették az eurót. Szlovákiát a Kelet-Közép-Európai régió sikertörténetének is tekinthetjük, ugyanis a kilencvenes évektől, miután megtörtént a rendszerváltás és felbomlott Csehszlovákia, e térség leggyorsabban fejlődő országává vált. A Világbank és a KSH adatait felhasználva néhány gazdasági mutatót elemezve bemutatom a szlovák gazdaság fejlődését, az euró bevezetését elősegítő reformok hatásait, illetve az euró bevezetését követő gazdasági fejlődést. Szlovákia rendkívüli növekedési pályát produkált az elmúlt évtizedekben, mellyel nagy részben felzárkózott az Európai Unió színvonalához. Szlovákiában, az euró bevezetése miatt életre hívott aktív monetáris politikának sikerült elhárítania a túlfűtöttséget és a buborékok kialakulásának veszélyét. Mindegyik gazdasági mutató, melyeket dolgozatomban bemutatok, alátámasztja, hogy Szlovákia egy stabil gazdaságpolitikát folytató ország, melynek előnyére vált az Európai Uniós és a GMU–tagság valamint biztos hátteret és segítséget nyújt gazdasági-társadalmi jólétének további növekedéséhez. Egyelőre nem ítélhető meg, hogy az ország hosszabb távú fejlődéséhez továbbra is kedvező hátteret biztosít-e az euróövezeti tagság. A kilátások megítélése szempontjából azonban bíztató, hogy Szlovákia olyan időben vált az európai valutaövezet tagjává, amikorra számos tapasztalat halmozódott fel arról, hogy miképpen romolhatnak el a dolgok a GMU-csatlakozást követően, Szlovákia támaszkodhat ezekre és ez egyben lehetőséget ad számára, hogy egyes korábban megvalósult kockázatokat elhárítson. Mindezek ellenére, nyitott kérdés, hogy amennyiben Szlovákiában ismét kibontakozik a gyors reálgazdasági konvergencia, akkor a gazdaságpolitika hogyan kezeli majd az eurózónáét meghaladó infláció következményeit.