KÁRTEVŐ BAGOLYLEPKÉK VIZSGÁLATA EGY URBANIZÁCIÓS GRÁDIENS MENTÉN: SZUBURBÁN ÖKOSZISZTÉMÁK

Abstract

A globális klímaváltozás és az urbanizáció napjainkban egyre nagyobb hatást gyakorolnak az élővilágra, különösen a rovarfauna összetételére és elterjedésére. A városi környezet átalakulása, a természetes élőhelyek széttagolódása és beszűkülése, a városi hősziget-hatás befolyásolják számos rovarcsoport életfeltételeihez szükséges környezetét. A tág tűrőképességű és jó alkalmazkodóképességgel rendelkező fajok számára az urbanizált környezet kedvező feltételeket teremthet. Azonban számos faj, melyek sokkal érzékenyebben reagálnak ezekre a változásokra, visszaszorulnak. A bagolylepkék családjába tartozó fajok számos tagja mezőgazdasági jelentőségű kártevő, ezért fontos a populációik vizsgálata növényvédelmi és ökológiai szempontból is. Kutatásom célja a kártevő bagolylepkefajok elterjedésének vizsgálata volt Debrecen térségében egy kijelölt urbanizációs gradiens mentén, azon belül is a szuburbán ökoszisztémáké. A vizsgálat során arra kerestem a választ, hogy az eltérő beépítettségű területek (természetes, féltermészetes és urbán) milyen hatást gyakorolnak a bagolylepkék fajgazdagságára, egyedszámára. A mintavételezés Hajdú-Bihar vármegyében, Debrecen külterületén történt a 48-as főút mentén. A kutatás során három különböző térséget jelöltünk ki, amiken belül lágyszárú és fásszárú vegetációval borított élőhelyeken helyeztünk ki a csapdákat. Összesen 72 varsás csapdát alkalmaztunk, amik két különböző illatanyagot tartalmaztak. A csapdák ürítésére heti rendszerességgel került sor, az illatanyagokat pedig havonta egyszer cseréltem. A teljes vizsgálat során a három zónából összesen 138 faj 6071 egyedét sikerült be gyűjteni. 77 fajnak 1723 egyedét pedig a szuburbán területekről csapdáztuk be. A fogott fajok túlnyomó többsége a Noctuidae családhoz tartozik, melyek között több jelentős mezőgazdasági kártevő is előfordult. Az eredmények azt mutatják, hogy az urbanizáció jelentős hatást gyakorolt a bagolylepke-közösségek szerkezetére. A fásszárú vegetációval rendelkező élőhelyeken több esetben is a szuburbán zóna kedvező hatást gyakorolt a fajok abundanciájára. Ennek hátterében valószínűleg a városperemi területekre jellemző sokszínű élőhelyszerkezet, valamint a változatos növényzet állhat, mely kedvező táplálkozási, valamint szaporodási feltételeket biztosít a lepkefajok számára. A gyepes területeken a természetközeli élőhelyeken mutatkozott a legmagasabb fajszám, míg az urbán zónában mind a fajszám, mind az egyedszám szignifikáns csökkenése volt megfigyelhető. A vizsgált fajok közül az Autographa gamma és a Helicoverpa armigera esetében különösen jól megfigyelhető volt a szuburbán területek kedvező hatása. Ezen két faj esetében a legmagasabb befogott egyedszámot a városperemi zónákban tapasztaltuk. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a mozaikos élőhelyszerkezet, a magasabb növénydiverzitás, illetve a kedvezőbb mikroklimatikus viszonyok elősegítik ezen generalista fajok fennmaradását és felszaporodását. A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az urbanizáció jelentős hatással bír a bagolylepkék közösségeire, valamint a szuburbán élőhelyek jelentős szerepet tölthetnek be a biodiverzitás fenntartásában. A városperemi területek átmeneti zónaként biztosíthatják számos faj számára a megfelelő életfeltételeket, miközben néhány mezőgazdasági kártevő számára is kedvező feltételeket teremtenek. A vizsgálatok eredményei hozzájárulhatnak a városi ökológiai folyamatok jobb megértéséhez, illetve a fenntartható növényvédelmi és természetvédelmi stratégiák kidolgozásához.