Új lehetőségek a migrén kezelésében: irodalmi áttekintés és saját tapasztalataink

Abstract

A migrén a második leggyakoribb primer fejfájás, mely főképp a munkaképesség szempontjából aktív korosztályt érinti, ezáltal jelentős életminőség-romlással jár. Az utóbbi években a calcitonin génnel rokon peptid (CGRP) szerepének felismerése új terápiás lehetőségeket teremtett, amelyek alapvetően megváltoztatták a migrén kezelését. A diplomamunka célja egyrészt a migrén korszerű terápiás lehetőségeinek – különös tekintettel a CGRP-útvonalat célzó gyógyszereknek – irodalmi áttekintése, másrészt a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának Fejfájás Szakrendelésén szerzett klinikai tapasztalatok bemutatása. A bevezetés során részletesen ismertetem a kórkép fogalmát, altípusait, epidemiológiai jellemzőit, patomechanizmusát, tüneteit, valamint diagnózisát, ezt követően részletesen ismertetem a kezelési lehetőségeket. A migrén kezelése akut rohamoldó, valamint megelőző terápiából áll, melyekben megkülönböztetünk nem specifikus és specifikus készítményeket. A CGRP-útvonalon ható készítményeknek két csoportját különböztetjük meg: a kis molekulájú CGRP-receptor antagonista gepántok, és a CGRP-ligandot vagy receptort gátló monoklonális ellenanyagok. A gepántok közül az ubrogepánt és a zavegepánt rohamoldásra, az atogepánt megelőzésre, míg a rimegepánt mind akut, mind preventív kezelésre használható. A CGRP ellenes monoklonális antitesteket 2022, majd 2024 óta az Európai-, és az Amerikai Fejfájás Társaság is elsővonalbeli kezelésként ajánlja a migrén prevenciójára. A gyógyszercsoport képviselőit tudományos cikkek alapján részletesen ismertetem. A diplomamunka második részében bemutatott retrospektív vizsgálat során 2022 és 2025 között fremanezumab kezelésben részesült 34 migrénes beteg adatait elemeztük. Vizsgáltuk a betegek demográfiai és klinikai jellemzőit, a havi migrénes napok számának, a rohamoldó gyógyszerhasználatnak és a kezelés biztonságosságának alakulását. A fremanezumab kezelés klinikailag jelentős csökkenést eredményezett a havi migrénes napok számában és az akut gyógyszerhasználatban, miközben a terápia kedvező biztonságossági profilt mutatott, súlyos mellékhatás nem fordult elő. Az irodalmi adatok és a saját klinikai tapasztalatok egyaránt alátámasztják, hogy a CGRP-gátló monoklonális antitestek hatékony és jól tolerálható kezelési lehetőséget jelentenek a migrén megelőzésében, különösen a hagyományos profilaktikus terápiákra nem megfelelően reagáló betegek számára.