Az adóparadicsomok a háttérbe húzódva, papírmasé cégeken keresztül és titkok millióit őrizve gyakorolnak hatást a világgazdaságra. Sok magas keresetű költözik ilyen helyekre, például színészek és sportolók, akik a kedvező adótörvényeket kihasználva még több pénzt tarthatnak meg eleve átlag feletti fizetésükből. A Formula-1-es pilóták nagy része is ilyen helyeken él, többnyire Monacoban, Dubajban és Svájcban, és a dolgozatban olyan kérdésekre keresem majd a választ, hogy ezen adóparadicsomok közül melyik nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, illetve mennyire éri meg adóparadicsomba költözni. A szakirodalmak segítségével bemutatásra kerül az adóparadicsomok kialakulásának háttere, működésük mikéntje, hatásuk a világgazdaságra, szabályozásuk, illetve néhány szakértő kritika és vélemény is helyt kap majd. Ezt követően sor kerül az elemzésre, ami a Formula-1-es pilóták fizetésén alapul, és ezekre vetítettem rá a vizsgálatomban szereplő 3 adóparadicsom és 3 magasabb adózásúnak számító európai ország adórendszerét. Hogy hitelesebb képet kapjunk, az adott ország társadalom biztosítási járulékát is rászámítom, illetve a kapott eredményeket korrigálom a megélhetési költségekkel. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert a köztudatban sok adóparadicsomot már-már élhetetlenül drágának tartanak. Minden számítást elvégezve viszont nem a várt adóparadicsom, tehát Monaco, került ki győztesen az összehasonlításból, hanem Dubaj. Továbbá az is világossá vált, hogy Magyarország ugyan nem adóparadicsom, de a magas jövedelműeknek lényegesen előnyösebb lehetőségeket biztosít adózás téren, mint a vizsgálatban szereplő másik két nem adóparadicsom ország.