Kutatócsoportunk célja az volt, hogy a hypercholesterinaemia, illetve az időskor talaján kialakuló cardialis dysfunctio terápiás vonatkozásában rávilágítson a természetes intervenciók lehetséges pozitív hatásaira. Kiemelendő, hogy hogy mindkét kísérletsorozat esetében a vizsgálatok a már kialakult patológiás állapotokra irányultak, így az alkalmazott beavatkozásokat terápiás céllal, és nem prevenciós kontextusban értékeltük. Első kísérletünkben atherogen étrend segítségével létrehoztuk az atherosclerosist és a cardialis dysfunctiot reprezentáló nyúl modellt, majd a 12 hetes anthocyaninokban gazdag meggyhús-kivonattal végzett kezelést követően a diastoles paraméterek jelentős javulását tapasztaltuk, amit a myocardialis eNOS, PKG és SERCA2a expresszió fokozódása kísért. Megfigyeléseink arra is rávilágítanak, hogy a HO-1 potenciálisan „kétélű kard”, így a mindenkori protektív szerepét újraértékelni szükséges. Második kísérletünkben Wistar patkányok segítségével összehasonlítottuk a rekreációs és a forszírozott fizikai aktivitás hatásait az időskor talaján kialakuló diastoles dysfunctio esetében. Eredményeink alapján a forszírozott testmozgás hatékonyabban javította a bal kamrai relaxációt, mely kedvező hatás feltehetően a PKG–STAT3–Opa1 jelátviteli útvonal aktivációjának, valamint az ennek nyomán fokozódó ATPS aktivitásnak volt tulajdonítható.

The aim of our research group was to highlight the potential positive effects of the natural interventions in the therapeutic context of cardiac dysfunction related to hypercholesterolaemia and aging. It is important to emphasize that in both experimental series, the investigations focused on already established pathological conditions; therefore, the applied interventions were evaluated in a therapeutic rather than a preventive context. In our first experiment, we created a rabbit model of atherosclerosis and cardiac dysfunction using atherogenic diet and after 12 weeks of the treatment with anthocyanin-rich sour cherry extract we observed a significant improvement in the diastolic parameters, accompanied by an increase in the myocardial eNOS, PKG and SERCA2a expressions. Our findings also highlight that HO-1 may act as a potential “double-edged sword”, indicating the need to re-evaluate its universally protective role. In the second examination, we compared the effects of the voluntary and the forced physical activity on age-associated diastolic dysfunction in Wistar rats. Based on our results, forced physical exercise improved left ventricular relaxation more effectively, a beneficial effect presumably attributable to the activation of the PKG–STAT3–Opa1 signaling pathway and the consequent increase in ATPS activity.