Természetalapú vízvisszatartási lehetőségek Magyarországon: belvíz-veszélyeztetett területek hasznosítása gyógynövénytermesztéssel

Abstract

A dolgozat célja egy gyakorlati szemléletű, természetalapú tájhasználati modell kidolgozása, amely a belvízzel érintett területek zónás hasznosításán keresztül hozzájárul a vízvisszatartás növeléséhez, az ökológiai stabilitás javításához és a mezőgazdasági hasznosítás fenntartható bővítéséhez. A kutatás alapfeltevése, hogy a vízgazdálkodási problémák kezelése nem kizárólag a víz elvezetésével, hanem a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő növényválasztással is megvalósítható. A dolgozat térinformatikai fedvényanalízis segítségével vizsgálja a belvízzel veszélyeztetett területek kiterjedését és alternatív hasznosítási potenciálját megyei bontásban Magyarországon. Elemzi, hogy alkalmazható-e olyan földhasználati forma, amely a víz helyben tartására és hasznosítására épül. Ennek keretében összehasonlítja a víztűrő gyógynövényfajok termőhelyi alkalmasságát a belvízzel érintett területek adottságaival gazdasági és ökológiai szempontból. A vizsgálat eredményeként zónás tájhasználati modellt és egyszerűsített vízmérleget határoz meg, amely alapot adhat a belvízhez alkalmazkodó, fenntartható területhasználati gyakorlatok kialakításához.