evezetés: A szakdolgozatom a tudatmódosítószerek hatása alatt elszenvedett traumás koponyasérülések témáját vizsgálja. Napjainkban egyre gyakoribbá válik ezen pszichoaktív anyagok használata, amelynek könnyű hozzáférhetősége jelentős szerepet játszik. Az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása jelentősen növeli a fejsérülések kockázatát. Ezen szerek hatóanyagai a reflexek és az egyensúlyérzék csökkenését, valamint zavartságot idézhetnek elő, amelyek mind hozzájárulnak a balesetek és esések kialakulásához. Ennek következményeként az ilyen állapotú betegek körében gyakrabban fordulnak elő traumás koponyasérülések és az azokhoz kapcsolódó vérzések. A dolgozatom fő célja, hogy a feldolgozott adatok alapján választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a tudatmódosítószerek milyen hatással vannak a vizsgálatokra a sugárterhelés szempontjából. Valamint arra, hogy milyen mértékben mutatnak pozitivitást azok a betegek, akik traumás koponyasérüléssel érkeznek, vérzés, fractura vagy akár ezek együttes előfordulása tekintetében

Anyag és módszerek: A koponyát ért különböző sérülések vizsgálatára a CT az egyik legideálisabb képalkotó modalitás. A szakdolgozatom során traumás koponyasérülések vizsgálatát végeztem a mindennapokban is alkalmazott GE Revolution EVO 64 CT készülékkel. Minden egészségügyi intézmény saját vizsgálati protokollal rendelkezik, amelyek biztosítják a legoptimálisabb eredmények elérését. A bemutatott eredmények az adott protokollok figyelembevételével, valamint a besugárzások számának elemzésével kerültek kimutatásra

Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy az adatok alátámasztják azt a felvetést, miszerint traumás koponyasérülés esetén, amennyiben vérzés diagnosztizálható, az esetek jelentős részében subarachnoidalis vérzés (SAV) vagy subduralis vérzés (SDV) fordulhat elő. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy mindkét vérzéstípus jellemzően esés, ütés vagy egyéb behatás következtében alakul ki