Dolgozatom első fejezetében a dolgozat további megértéséhez szükséges, az orosz gazdaságot máig meghatározó és befolyásoló szocialista rendszer sajátosságait. Ez különösen fontos, hiszen a Szovjetunió nem csak átvette és alkalmazta a rendszert, hanem annak a megalkotója volt. Részletesebben kitérek a tervutasításos gazdaság működésére és a bürokratikus szabályozás működésére, a bank- és árrendszer szerepére, a költségvetési korlát érvényesülésére. Ismertetem a rendszer sajátosságaként számon tartott erőltetett növekedést és beruházási kényszert, a kapun belüli munkanélküliséget, a hiánygazdaság fogalmát, illetve a külgazdasági kapcsolatok alakulását. A második fejezetben konkrétan Oroszország esetében mutatom be a rendszer hatását, az átalakulással kapcsolatos problémákat, az Oroszországi Föderáció helyét a világgazdaságban a Szovjetunió felbomlásától kezdődően. Ebben a fejezetben részletes betekintést nyerhet az olvasó az orosz tőkeáramlások és külkereskedelem alakulásába, azoknak problémáiba az 1990-es években. A fejezet fontos részét képezi a gazdaság motorjául szolgáló szénhidrogének és nehézfémek exportjának elemzése. A dolgozat harmadik fejezetében az orosz gazdaság jelenlegi eredményeinek, problémáinak és sajátosságainak megértéséhez elengedhetetlen 1998. évi válság lefolyását mutatom be. A válság előjeleinek és elmélyülése okainak ismertetése után áttérek annak következményeire és kezelhetőségére. A fejezet további részeiben a konszolidáció folyamatával, a Vlagyimir Putyin elnök vezérlete alatt elért eredményekkel, illetve a manapság kimagaslóan fontos tudományos tőke szerepével foglalkozom. A negyedik fejezetben az Oroszországi Föderáció kapcsolatát vizsgálom annak legfontosabb kereskedelmi partnerével, az Európai Unióval, majd áttérek az orosz-amerikai viszony rövid bemutatására. Dolgozatom a fentiek alapján két célnak kíván megfelelni. Egyrészt igyekszik bemutatni az orosz gazdaság helyzetét a Szovjetunió felbomlásától, az átalakulás folyamatát, problémáit és eredményeit. Másrészt részletes betekintést enged az olvasónak az 1998-as válság kirobbanásának okaiba és a válság kezelésébe. A szakdolgozat megírása során alapvetően háromféle forrásra támaszkodtam. A legfontosabb forrásként a témához kapcsolódó tudományos irodalom szolgált. E források között a magyar nyelvűek dominálnak. Másodsorban a vonatkozó, interneten fellelhető, részben zsurnalisztika-, részben szakirodalom szintű angol és magyar nyelvű forrásokra támaszkodtam. Harmadrészt a dolgozat fontos elemét képezik az orosz gazdaság állapotának és fejlődési útjának jellemzésére alkalmazott hivatalos statisztikák.