A fogvatartottak oktatása, képzése a szabadságvesztésük ideje alatt nagyon fontos feladat, melyet törvényi szabályozások is hangsúlyoznak. A börtönben töltött idő alatt az elítélteket ingerszegény környezet veszi körül, a bezártság, a szabályok és a korlátozások mind olyan tényezők, melyek nem feltétlenül pozitívan hatnak rájuk. Éppen ezért nélkülözhetetlenek a büntetés-végrehajtási intézetek által megvalósuló reintegrációs tevékenységek. Nagyon fontos, hogy a büntetés ideje alatt az elítéltek szellemileg és fizikálisan is egészségesek maradjanak, illetve a felelősségérzetük és önbecsülésük is pozitív irányban fejlődhessen. A 19. század előtt a javítás elsődleges módszere a munkáltatás volt, viszont realizálódott, hogy ez nem elegendő és szükség van az oktatásra és a lelki gondozásra is. Kezdetben az oktatás kialakítása problémákba ütközött. Tanárhiány volt jellemző, a könyvek nem feleltek meg a felnőttek oktatására. Mára azonban a bv. intézetek az oktatás biztosítása érdekében együttműködnek iskolákkal, oktatási központokkal, Szakképzési Centrumokkal is. Az elítéltek iskolai végzettségét tekintve az átlaghoz képest alacsonyabb. A büntetés ideje alatt azonban van lehetőség általános- középiskolai, szakképzettség és bizonyos esetekben felsőfokú végzettség megszerzésére is. Az általános iskolai végzettség megszerzését kifejezetten támogatják. A közép- és felsőfokú oktatásban való részvétel esetén a költségek a képző intézményt és elítéltet terhelik. Az elítéltek oktatásban való részvételét számos tényező befolyásolja, ilyen lehet például az ösztöndíj, az időtöltés, munkáltatással kapcsolatos lehetőségek javítása.