A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekció

Abstract

A diplomám megszerzése után a törökszentmikósi Városi Könyvtárba (ma Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény) voltam pályakezdő, első naptól kezdve gyermekkönyvtáros...sok segítséget kaptam a Gyermekkönyvtáros Szekciótól. Rendezvényeiken pedagógiai-könyvtárszakmai megoldásokkal gazdagodtam. Ma már „idősödve” magam is – elnökségi tagként – részt veszek a szekció ügyeinek szervezésében. Szakdolgozati témám választásában mindezek jelentős szerepet játszottak. – És természetesen az is, ez a tevékenységi terület mind a mai napig feltáratlan és feldolgozatlan... A dolgozatom szerkezetileg két részből áll, melyet egy bibliográfia egészít ki. Az első fejezetek a historikus leírást tartalmazzák. Ezt zárja le - másodikként - a Kronológia... , itt nyomon követem, dátum szerint lépésről lépésre – a szekció történeti eseményeit, tevékenységét, megvalósult programjait... A történeti leírás és a kronológiai „táblázat” szorosan összefüggő kettős. A szöveges rész indokolja, elemzi, kifejti, értelmezi az eseményeket, éppen ezért „adataiban” nem ismétli újra részletesen az időrendi sor egységeit. Így válik teljes egésszé a szekció historikus képe. Ha azt vizsgáljuk, mikor és miért (és pont 1973 végén) vált éretté a helyzet, a régóta fontosnak és szükségesnek tartott szekció létrehozására, azaz a gyermekkönyvárosok országos összefogására, szervezeti életük kialakítására. A válasz megoldásához két szálon kell elindulnunk, két területen kutakodni. Az első: magának a Magyar Könyvtárosok Egyesületének a története, s benne e szekciónak a hiánya (amelynek az IFLA-ban is önálló egysége volt már ekkor). A második: a hazai gyermekkönyvtárak az OSZK-KMK irányításával kialakított rangos ténykedése, amely a 60-as évek elejétől egyre határozottabban sürgette a „biztonságosabb” szervezeti együttműködést, azaz: az összetartozást, a gondolatok rendszeres cseréjét, a munka tapasztalatainak módszeres megbeszélését, az összefogást.