Ebben a kutatásban az ipari forradalmak hatásait, különösen az Ipar 4.0 koncepcióját és a robotizációt vizsgáltam az Európai Unió gazdaságaira és munkaerőpiacára. Az Ipar 4.0 viszont a digitalizációra és a robotizációra fektet nagy hangsúlyt. A kutatás során hangsúlyt fektettem a digitalizáció és automatizáció aktuális trendjeire. A célom az volt, hogy a feltárjam, hogy a digitalizáció és a robotizáció milyen hatást gyakorolnak a gazdaság működésére. Vizsgálatomban az Európai Unió tagállamainak a digitalizációval (pl. ICT szakemberek foglalkoztatottsága) és robotizációval (pl. az adott évben telepített ipari robotok száma) kapcsolatos mutatóit, illetve bizonyos gazdasági változókat (pl. GDP, munkanélküliségi ráta) ragadtam meg ezen kérdés vizsgálatára, melyekről több éven keresztüli mérési adatokhoz hozzáfértem. A kapott adatok elemzésére különböző statisztikai módszereket alkalmaztam, például fix (FEM) és véletlenszerű (REM) hatások modelleket, valamint OLS regressziós analízist. A kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy a digitalizáció és a robotizáció hatással van a gazdasági teljesítményre és a termelési folyamatokra az EU tagállamaiban. A robotizáció elterjedése új munkaköröket teremt, ugyanakkor kockázatokat is hordoz, különösen az alacsony képzettséget igénylő munkák terén. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a digitalizáció szignifikáns összefüggésben van az Europai Unió tagállamainak gazdaságával, így az, hogy további ilyen jellegű fejlesztéseket végezzenek, nélkülözhetetlen. Ellenben a robotizáció esetében sokkal kevésbé mutatkozott meg ez a hatás, ugyanis láthatóan minimális kapcsolat van a vizsgált minták alapján a gazdasági mutatók és az ipari robotok megjelenése között. Összességében elmondható, hogy további lehetőségeket nyitott meg jelen kutatás, és érdemes lehet további vizsgálatok elvégzése is, például a változók bővítésével, színesítésével.