Macrophomina phaseolina és Ca. Phytoplasma solani kórokozók kártételének vizsgálata cukorrépa kultúrában

Abstract

Diplomadolgozatomban 2023-ban történt országos problémára kerestük a megoldást. 2023-ban országszerte terjedt a hír, hogy a Macrophomina phaseolina a cukorrépa állományokban hatalmas gazdasági kárt okoz, azonban a tünetek nem egyeztek a tipikus Macrophomina okozta tünetekkel. A vizsgálatunkban 2 különböző területet vontunk be. Elsőként Nádudvaron egy 24,5 hektáros területen vizsgáltuk a cukorrépa állományokat, majd Tiszavasváriban. A nádudvari területeken megtaláltuk a fertőzött növényeket, azonban a tünetek nem tipikus szárkorhadás tünetek voltak, ezért bevizsgáltuk a cukorrépa fejeket molekuláris biológiai módszerekkel. A vizsgálat során az alábbi hipotéziseket állítottuk fel: • A Macrophomina phaseolina nem a fő kórokozó a cukorrépa állományban, hanem egy korábbi fertőzéstől leromlott állomány felülfertőző gombája. • A cukorrépa területeken megjelentek a kabócák, amik a Ca. Phytoplasma solani vektorai. • A cukorrépát a Ca. Phytoplasma solani a nyár folyamán kolonizálta és a fejeken kialakította tipikus tüneteit, majd a Macrophomina phaseolina a talajban lévő mikroszkleróciumai csírázásával felülfertőzte a fejeket. • Az országos félreértést a laboratóriumi tenyésztési különbségek váltották ki. A fitoplazmákat nem lehet egyszerű táptalajokon tenyészteni, a jelen esetben kórokozó gombát viszont igen.