A világon vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, mint például a myocardialis infarktus vagy a stroke. A szívbetegségek számos rizikófaktora (elhízás, dohányzás, nem megfelelő életmód, helytelen táplálkozás, a kevés fizikai aktivitás és a krónikus vesebetegségek) jól ismert és jelentős irodalmuk van. Az imént említett, a populációt nagy arányban érintő kockázati csoportok mellet háttérbe szorul a kisebb betegszámot felölelő, de ugyanakkor hasonlóan fontos, gyermekkori szívbetegségen átesettek csoportja. Napjainkban a veleszületett szívhibák előfordulási gyakorisága akár a 7-8 %-ot is elérheti. A megfelelő időben történő kezelésnek, sebészi beavatkozásoknak és korrekcióknak következtében az érintett gyermekek 80 %-a megéli a felnőttkort. Így egy olyan populáció nő fel, akiknél fokozottabb, akkcelerált ütemben alakulhatnak ki kardiovaszkuláris betegségek. Azok a gyermekek, akik valamilyen súlyosabb szív-érrendszeri betegségben szenvedtek újszülött, illetve kisded korukban vagy azzal születtek, sokkal fogékonyabbak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását illetően, mint egészséges társaik, hiszen ezek az abnormalitások fokozottabban sérülékennyé teszik a szív- és érrendszerüket különböző kórállapotok létrejöttére. Diplomadolgozatomban rámutatok ezen betegcsoport egyediségére, illetve a prevenció és a rendszeres követés kiemelkedő fontosságára.