Már politológus hallgatóként foglalkoztatott a politikai kommunikáció fogalma, ezen belül a manipuláció mibenléte. Éppen ezért amikor a jelenlegi szakdolgozat témáját kellett meghatározni, azonnal ez a fogalomkör jutott eszembe, így született meg a „Politikai manipuláció a médiában és annak társadalmi hatása - A Nemzeti Konzultáció intézménye a politikai befolyásolás tükrében” című szakdolgozatom. Célom egy meglévő, valós és a mindennapjainkat szervesen átszövő problémakör kibontása volt, remélve, hogy hozzá tudok tenni a téma tudományos megközelítéséhez. A dolgozatom tézise az volt, hogy létezik-e a politikai vagy média manipuláció, a társadalom tagjai érzékelik-e a létezését, és amennyiben igen, tudják-e szűrni, vagy kénytelenek együtt élni vele. A kutatásom társadalomtudományos módszerekkel létrehozott kérdőív volt, melyet önálló kitöltési lehetőséggel, interneten tettem közzé, különböző fórumokon megosztva. Egy hétig volt elérhető a kitöltési lehetőség, és ebben az idő intervallumban 156 személy töltötte ki, ami megfelelő méretű alapsokaság egy ilyen típusú kutatáshoz. Mindkét nem képviseltette magát, minden megadott életkorból voltak kitöltők, ugyanígy az iskolai végzettség és lakhely tekintetében is minden kategória képviseltette magát. A manipuláció problémakörében azt fedeztem fel, hogy a média és a politikai manipuláció nem csupán legenda, hanem létező jelenség. A szakdolgozathoz létrehozott kutatásom egyértelműen kimutatta, hogy a fogyasztók érzékelik a manipulációt, igyekeznek szűrni azt, de mind az írott, mind a televíziós és internetes média monopolhelyzetben van ahhoz a fogyasztóhoz képest, aki nem rendelkezik ezeken a felületeken kívül eső információforrással, így nem sok sikerrel jár abban, hogy kiszűrje, mi a valóság vagy igazság az elé tett, ám nagymértékben torzított információs halmazból. A politikai kommunikáció médiahatása tehát mérhető, érzékelhető és elemezhető, azonban nem, vagy csak kismértékben szűrhető, redukálható az átlag fogyasztó számára.