Dolgozatomban a kulturális turizmus és a fesztiválturizmus magyarországi helyzetét vizsgálom, különös tekintettel a hazai lakosság részvételi szokásaira és utazási motivációira. A téma aktualitását az adja, hogy a kulturális rendezvények – különösen a fesztiválok – egyre fontosabb szerepet töltenek be a belföldi turisztikai kínálatban, jelentős a gazdasági, társadalmi és közösségformáló hatásuk.

Dolgozatom célja az volt, hogy képet nyújtsak a kulturális turizmus és a fesztiválturizmus keresleti oldalának jelenlegi helyzetéről Magyarországon. A kutatásom középpontjában a magyarországi kulturális rendezvények és fesztiválok keresletének vizsgálata állt, különös tekintettel a rendezvények látogatóinak motivációira és szokásaira, valamint a potenciális látogatók attitűdjére, preferenciáira és látogatásukat esetlegesen akadályozó tényezőkre. A témát kérdőíves kutatásom eredményeinek segítségével közelítettem meg.

A dolgozatom elméleti része fogalmi áttekintéssel indul, amelyben definiálom a turizmus, a kulturális turizmus és a fesztiválturizmust, majd bemutatom a kínálati és keresleti oldallal kapcsolatos fontos szempontokat, fogalmakat, a fesztiválok típusait és a témával kapcsolatos trendeket. Ezt követi egy történeti áttekintés, amelyben a kulturális turizmus és a fesztiválok fejlődéstörténetének alakulását mutattam be. A harmadik, empirikus részben saját kérdőíves kutatásomat mutattam be: ismertetem a módszertant, részletezem az eredményeket, majd értékelem azokat.

Az online kérdőívemet 121 fő töltötte ki. A kutatásom eredményei alapján a kutatásomban részvevők körében a zenei és gasztronómiai fesztiválok voltak a legnépszerűbbek, a részvételt pedig leginkább a programkínálat, és a jegyárak befolyásolták. A fiatalok körében magas a fesztivállátogatás aránya, míg az idősebbek a hagyományos kulturális programokat részesítik előnyben.

Dolgozatom végén javaslatokat is megfogalmazok arra vonatkozóan, hogyan lehetne növelni a kulturális turizmusban való részvételt, különös tekintettel az árérzékenységre, az elérhetőség javítására és a célcsoportokhoz igazított kommunikációra.