The study aimed to explore and compare preferences for doctor-patient communication and communication within healthcare teams in the Visegrad countries (Poland, the Czech Republic, Slovakia, and Hungary) through a general literature review. While each of these countries has independent studies on these topics, a comparative analysis using a single validated questionnaire was conducted by Bányai et al. (2021). Their research showed that factors like gender, age, education, and poor health status influence how patients perceive the quality of communication with doctors in all four countries. The study also found that communication within healthcare teams faces challenges due to personal, referral, and system-related barriers. Improving communication skills is crucial in preventing burnout and depersonalization among healthcare workers, and a well-designed communication training process can foster positive attitudes, particularly among specialist nurses. Independent researches from the four countries shows that patients value clear, accurate information about their illness, treatment options, and the effectiveness of care. Patient satisfaction was higher when they received good treatment along with straightforward information about their condition and clear explanations for their relatives. However, the communication skills of healthcare staff were seen as a weakness, and such skills were often not part of their training. To create a more patient-centered healthcare system, effective human resources programs need to be developed, and further research in health communication is necessary. The study suggests using the PPOS (Patient-Practitioner Orientation Scale) questionnaire to assess and compare healthcare professionals' attitudes towards communication across different levels of healthcare in these countries.

A tanulmány célja az volt, hogy egy általános szakirodalom kutatáson és elemzésen keresztül megvizsgálja és összehasonlítsa az orvos-beteg, valamint az egészségügyi team-en belüli kommunikációval kapcsolatos preferenciákat, az egészségügyi team-en belül a kommunikációs készségekkel kapcsolatos attitűdöket a Visegrádi országokban. Mind a négy vizsgált országban készültek önálló empirikus kutatásokon alapuló publikációk, azonban egységes, validált kérdőív használatán alapuló, összehasonlító elemzést Bányai és munkatársai 2021-ben végeztek. Kutatásukból kiderült, hogy a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a rossz egészségi állapot meghatározza az orvos-beteg kommunikáció minőségének megítélését a betegek részéről mindegyik országban. Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció egyéni-, hívatás béli- és rendszer korlátokkal sújtott. A kommunikációs készségek fejlesztése hozzájárul az egészségügyi dolgozók körében a deperszonalizáció és kiégési szindróma megelőzéséhez, valamint a kommunikációs készségek elsajátításának jól megtervezett folyamata a szakápolók pozitív hozzáállását eredményezheti. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintjein végzett önálló kutatások eredményei szerint a betegek elvárták a pontos, egyértelmű tájékoztatást a betegségükről, a kezelésük módjáról, a szakértelmet, a kezelés hatékonyságát. Az egészségügyi szolgáltatásokkal akkor voltak elégedettek, ha a jó kezelést a beteg állapotáról szóló egyszerű tájékoztatás, érthető és hozzáférhető magyarázat követte a hozzátartozóknak. Az egészségügyi személyzet kommunikációs készségei gyenge pontokként kerültek megjelölésre, a kommunikációs készségek fejlesztése a szakember képzésben háttérbe szorult. A betegközpontú egészségügyi ellátórendszer megvalósulása érdekében hatékony humán erőforrás programok kidolgozása szükséges. Ezek feltétele az egészségügyi kommunikáció területén végzett további kutatások. Javasolható a PPOS kérdőív használata, mellyel felmérésre kerülhetnek és összehasonlíthatóvá válnak mind a négy ország egészségügyi szakember társadalmának kommunikációval kapcsolatos attitűdje az egészségügyi ellátás különböző szintjein.