A dolgozat első pontjában bemutatásra került a vállalat, ahol a vizsgálatokat elvégeztem. Megismertettem a jelenlegi lézervágott alkatrészek életútját a tervezéstől a gyártásig, valamint a lézervágó és a plazmavágó gépen vágott anyagminőségeket és anyagvastagságokat. A második pontban bemutattam és összehasonlítottam a lézer- és plazmavágás technológiáját. Kezdve a lézervágás felépítésével, majd a lézervágás típusaival, felhasználható gázaival, és végül az alkalmazott lézervágó géppel. Ezután a plazmavágás felépítésével, típusaival, felhasználható gázaival majd a vizsgált plazmavágógép bemutatásával folytattam. A második pont zárásaként összehasonlítottam a vágási technológiákat vágási mechanizmus, vágási kapacitás és potenciális költségek tekintetében. Először az oxigénes és a nitrogénes lézerevágást, majd a lézervágást a plazmavágással. A harmadik pontban a vizsgálatokhoz használt próbatestek elkészítésének folyamatát mutattam be. A próbatest CAD modelljének létrehozása után, folytatva a lézervágás CAM programozásával és a kivágással, majd a plazmavágás CAM programozásával és a kivágással. A negyedik pontban végeztem el a próbatestek vizsgálatát, amit a vágat felületének vizsgálatával kezdtem. A próbatesteken kijelöltem 3 helyet, ahol a vágás belépő élén, a középvonalon és a kilépő élén megvizsgáltam a felületi érdességet és a simasági tényezőt. Megvizsgáltam a vágat képét és a vágás miatti görbülést, amiknek a függvényében javaslatot tettem a további megmunkálásokra. A próbatestek méretpontosságának ellenőrzésével folytattam. Az elérhető legpontosabb marógépen létrehoztam egy mérőciklust, amely a kontúr mentén 11 méretet mér meg 3 az előző bekezdésben említett 3 magasságon, utána az abszolút eltéréseket grafikonon ábrázoltam, és elemeztem, hogy a kiugró eltéréseknek mi lehet az oka. Majd anyagvastagságonként rangsoroltam. Ezután a vágás során bevitt hőmérséklet hatásával foglalkoztam. A próbatesteket ugyanazon a helyeken elvágtam, és a kivágott hasábon 3 helyen a vágott éltől 3 távolságban megmértem a keménységet. Ez megmutatta, hogy a hőhatászóna milyen mértékben terjedt ki a vágás során. Az utolsó vizsgálati szempont a vágások bekerülési költségeinek összehasonlítása volt. Figyelembe vettem a felhasznált gázok és az felhasznált elektromos energia költségét, amiket összehasonlítottam, és anyagvastagságonként rangsoroltam. Végül az ötödik pontban összegeztem az eredményeket, és felállítottam egy végső rangsort a technológiák között, illetve köszönetet mondtam a szakdolgozat írása során közreműködők részére.