9632088581
| dc.date.accessioned | 2008-12-15T06:15:34Z | |
| dc.date.available | 2008-12-15T06:15:34Z | |
| dc.description.abstract | E kötetből az olvasó nem az örökké felfedezőútra induló Márait ismerheti meg. Az író ezúttal olyan helyszínekre (Párizs és London) látogat el, ahol korábban, hosszabb-rövidebb ideig, járt már. Megkondultak a vészharangok Európa felett, elhangzott a figyelmeztető szó a "Nyugat alkonyáról". Mindennek valóságáról személyesen akar meggyőződni az örök vándor Márai, ezért látogat el Párizsba és Londonba. Nem hagyományos útleírás a kötet, sokkal inkább személyes emlékek és megfigyelések ötvözete. Egykori szállodák, vendéglők, a franciák és angolok elgondolkodtatóan különc szokásai finom iróniával szövik át a kötetet.Az író nem kirándulni, hanem őrjáratra indult, mert érzi, utoljára ül vonatra: elkerülhetetlennek látszik az újabb világpusztulás, a háború. A könyv látlelet a háború előtti utolsó pillanatokban, s a vizitáló "orvos" reménykedik, hogy a "beteg" csak gyengélkedik. Itt is és most is a műveltségben látja az egyetlen megoldást: "...egy kultúrát a végső pillanatban nem a légelhárító ágyúk védenek meg, hanem az emberi műveltség lelkiismerete."A kötet 1936-ban jelent meg először, s három év múlva a légelhárító ágyúk jutottak főszerephez. Egy író feladata viszont nem lehet más, mint amit őrjárata egyik befejező gondolatataként mond el: "...adj hírt, hogy élnek még Napnyugaton emberek, akik nem tudnak másként lélegzeni, csak a szabadság levegőjében." | hu |
| dc.identifier.bibid | bibKLT00377902 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9632088581 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibKLT00377902 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/63505 | |
| dc.title | 9632088581 | hu |