Az uniós versenyjog kihívásai a digitális platformokon nyújtott szolgáltatások piacán

Abstract

A digitális piac szegmensének kulcsfontosságú szereplői a digitális platformok, amelyek számtalan előnyt aknáznak ki társadalmi életünk és gazdasági tevékenységeink szempontjából. A digitális platformok által uralt piacra egyre inkább jellemző tulajdonságként mondható el a koncentráció jelensége. A gazdasági erőfölénnyel rendelkező digitális vállalatok esetében rendre gyarapodnak a visszaélésszerű magatartások, ennek következtében pedig versenytorzító hatások jelennek meg az érintett piacon. Mindezek fényében óriási megpróbáltatások elé vannak állítva a tagállami versenyhatóságok és az Európai Bizottság is. Szakdolgozatom legfőbb célja alátámasztani azon hipotézisemet, miszerint az Európai Unió korábbi hagyományos versenyjogi szabályozása nem képes megfelelően kezelni a digitális platformokat és szolgáltatásokat. Azonban az új digitális piacokról szóló jogszabály valószínűsíthetően hatékonyabban fogja kezelni a digitális piacokon felmerülő versenyjogi problémákat. Kutatómunkám három fő részből áll. Az első részben ismertetésre kerülnek a digitális platformok fogalmi meghatározásai és egyedi tulajdonságai, amelyek versenyjogi szabályozásuk alapját képezik. A második részben bemutatom az uniós versenypolitikai célkitűzéseket, a verseny jelentőségét, a legrelevánsabb uniós versenyjogi szabályokat, köztük a hagyományos szabályozást, illetve a digitális piacokról szóló rendeletet. A harmadik és egyben utolsó részben pedig három igazán releváns jogeset megismerésének lehetünk szemtanúi, amelyek központjában méltán híres és befolyásos platformcégek állnak.