A keresetindítás szabályai a közigazgatási perekben

Abstract

Szakdolgozatomban a keresetindítás jelenkori szabályozását szeretném bemutatni. Ahhoz, hogy megértsük a jelent, a múlt történéseit kell megismernünk. Ez a mottó vezérelt szakdolgozatom gerincének felépítése során. Elsőként a közigazgatási perjog formálódását a történeti előzményeinek alakulásán keresztül kívánom bemutatni. Ezt követően a közigazgatási perrendtatásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.), a kereseti kérelem elindítására vonatkozó releváns részeit ismertetem. Kiemelendő, hogy a Kp. a hazai közigazgatási jog történetében jellegzetes és egyedi, ilyen különálló törvény, mely egységben rendelkezik az eljárási normákról, még nem volt. Tekintettel arra, hogy közigazgatási perrendtartásra vonatkozó jogszabályok kikerülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (tovabbiakban:1952-es Pp.) XX. fejezete alól és egy szerkezetileg önálló törvényben kapnak helyet. A közigazgatási jogviszonyok teljesen átszövik a mindennapi életünket, gondolva itt akárcsak a családi pótlék igénylésére, vagy éppen építkezésre, ingatlan vásárlására, ezek mind közigazgatási jogviszonyok, amelyek végül közigazgatási bíróság elé kerülhetnek. Szakdolgozatom központi kérdése és bemutatásának fő iránya, hogyan változott a közigazgatási perjog, azon belül is a keresetindítás szabályai, a keresetlevél tartalmi követelményei a perjog történeti változásai során, egészen napjainkig. A teljesség igénye nélkül- melynek oka a téma terjedelme és nagysága -, kerül bemutatásra a választott kérdéskör.