A boldogság egy formája a Chaire de Poétique keretében Louvain-la-Neuve-ben, a Katolikus Egyetemen 1998 márciusában és áprilisában elhangzott négy előadását tartalmazza. Paul Edmond derűvel és lelkesedéssel emlékezik meghatározó találkozásaira, (irodalmi és személyes) fellángolásaira, szenvedélyeire. Fellebbenti a fátylat regényeinek és színműveinek létrejöttéről, valamint szereplőinek születéséről, akikről olyan lelkesedéssel és meggyőződéssel beszél, hogy nem állhatunk ellen a kísértésnek: műveit olvassuk, vagy újraolvassuk.