Dolgozatom témájául az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított pereket választottam. Habár maga a személyiségi jogi per általánosságban nem képez a polgári perrendtartásban önálló pertípust – annak ellenére, hogy a jogvita tárgyát megalapozó jogviszony számos sajátossággal rendelkezik – a jogalkotó a személyiségi jogsértésen alapuló jogvita három esetkörét találta indokoltnak különleges perként szabályozni, amelyek nevesítve: a sajtó-helyreigazítás iránt indított per, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per („képmásper”), valamint a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított per („gyűlöletbeszéd-per”). Különleges perekről akkor beszélünk, amikor az általánosságban megállapított előírások kiegészítésre szorulnak, illetve azok teljes egészükben nem alkalmazhatók, ezért a jogalkotó egyes perekre, az ügyek bizonyos csoportjára sajátos eljárási szabályokat állapít meg. A különleges perek eltérő, különleges szabályozásának magyarázata a perekkel érintett életviszonyok, jogviszonyok, jogintézmények sajátossága, jelentősége. Általában fokozottabb társadalmi elvárások is fűződnek ezen perekhez. A társadalmi igény irányulhat a per tárgyává tett jogi tárgyak kiemelt jogi védelmére, vagy a jogvita elbírálásának gyorsaságára. Máskor a felek személyében rejlő sajátosságok indokolnak az általánostól eltérő, különleges eljárási rendelkezéseket. Mindez a sajtó-helyreigazítás iránti, valamint a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perek esetében a perelhárítást lehetővé tevő előzetes eljárásban és az eljárások sajátosságából adódó gyors befejezés elősegítésében, biztosításában nyilvánul meg. Míg a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perek különlegessége az igényérvényesítés feltételeinek, a perek egyesítésének egyedi szabályozásában jelentkezik. Dolgozatom célja a fent említett különleges perek részletes eljárási szabályainak a feltárása, bemutatása, amelyet minden esetben a védendő emberi alapjog és az idevonatkozó Ptk.-beli szabályozás ismertetése előz meg. Központi szerepbe elsősorban a sajtó-helyreigazítás iránt indított pert helyezem, egyrészt mivel ez az az eljárás, amelyet a törvény a legrégebb óta szabályoz, így már széles körű bírói gyakorlattal rendelkezik, másrészt ma már a sajtó, nemcsak a nyomtatott termékeket foglalja magában, hanem a médiát, az internetes közösségi felületeket is, így véleményem szerint ezen a területen fordul elő a legnagyobb számú személyiségi jogsértés, amely indokolttá teszi a témával való részletesebb foglalkozást, kutatást. Emellett több szempontból is összehasonlítást végzek a régi és az új polgári perrendtartás között, amely 2018. január 1-jével lépett hatályba többféle változást, újítást hozva. Dolgozatommal szeretnék egyfajta átfogó képet, összefoglalást adni a személyiségi jogi perek világáról, kiemelt hangsúlyt fektetve az új előírásokra, szabályozásokra.